Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 1. szám - KÖNYVEKRŐL - Orosz Sándor: Fedinec Csilla-Szereda Viktória: Ukrajna színeváltozása 1991-2008
Fedinec Csilla-Szereda Viktória: Ukrajna színeváltozása 1991-2008. kárpátaljai magyar érdekvédelmi szervezetek túlélési - és gyakran sajnos egymás elleni - törekvéseit, illetve ezek következményeinek magyarázatát, ok-okozati összefüggéseit. A második fejezet a gazdaságpolitikáról és a népességmozgásról szól. Mindenekelőtt arra próbál részletekbe menően rámutatni, hogy milyen horizontokkal és korlátokkal rendelkezik ma az ukrán gazdaságpolitika mozgástere, milyen irányok felé orientálódhat, és a saját szakembergárdája hogyan tekint ezekre a lehetőségekre. Olga Kucenko írása, a fejezet talán legkiemelkedőbb darabjaként, objektív áttekintést nyújt a függetlenség évei alatt végbement gazdasági fejlődés legfontosabb emelkedőinek és hanyatlásainak mérföldköveiről, az áttörések szakaszainak milyenségéről. A kötet, vezérelvéhez hűen, ugyancsak folyamatot ábrázol, és nem végkövetkeztetést von le vagy korszakos tanulságokat tolmácsol, hanem a lehetséges jövőbeni fejlődési útvonalakat állítja párhuzamba. Rámutat egyben arra is, hogy az ország társadalmi, politikai és gazdasági élete a „narancsos forradalom" szabadságeszméinek meghonosodása révén új, humánus, ám elmulasztott és egyelőre kihasználatlan távlati lehetőségeket kapott. Ez persze a forradalmi koalíció együttműködésének és megroppanásának komikus fordulatai miatt végül ellehetetlenült, így továbbra is aktuális és jogos a szerző kérdése: „Quo vadis, Ukrajna?" A fejezet a továbbiakban nagyon gyakorlatias módon kitér arra a dilemmára is, hogy mit jelent ma a falu, a vidék, a vidéki lakosság, és mit képvisel az agrárgazdaság. Kiderül, hogy e kérdésekre választ keresve nem elég gazdasági és politikai téren mozogni, ez a dilemma ennél sokkal összetettebb és sajátosabb a faluban és általában a társadalomban, ezért ebbe a fejezetbe (is) bekerültek szociológiai témájú írások, elemzések. Egy terjedelmesebb tanulmány a mezőgazdasági jelenségek összegzésére koncentrál. Ennek legfontosabb eleme a gabonatermelésről szóló elemzés, adatfelsorolás, amely szemléletesen bemutatja, hogy az Európában termelt gabona egészének egyhar- mada Ukrajnára esik. Figyelemre méltó azonban a terméshozamok közötti különbség. Egyértelműen kiderül, milyen alacsony hatékonysággal hasznosítják a földterületeket Ukrajnában, és az egész mezőgazdaság átlagos színvonala mennyire alacsony, miközben ez az ágazat a munkaképes lakosság rendkívül nagy hányadát foglalkoztatja. A következő kérdéskör a munkaerő-piaci mozgások aktuális jelenségeit öleli fel, és analizálásukra is figyelmet fordít, tekintettel arra, hogy kiemelkedően nagyarányú a külföldre utazó és ideiglenesen - legálisan vagy illegálisan - ott tartózkodó ukránok száma. Válaszokat keres és talál olyan kérdésekre, mint hogy miért mennek ki, mit csinálnak, hogyan élnek meg ezek az állampolgárok, és milyen intézkedéseket foganatosít a gazdaságpolitika a helyzet konszolidálása érdekében. Az emigrációs kérdések között igen érdekes az a tény, hogy főleg a kilencvenes évek elején a kivándorlók nagy többsége Izraelbe utazott és telepedett le. Ez a momentum az antiszemitizmus kérdését taglaló fejezetben, jelentőségének megfelelően kitüntetett figyelmet kap. Fontos kérdésfeltevés tehát, hogy melyek a külföldön történő munkavállalás okai és következményei, illetve mire mutathat rá a lehetséges tendenciák vizsgálata. A témával foglalkozó tanulmány 2010. tavasz 187
