Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 1. szám - ELMÉLET - Rada Mátyás - Vajda Viktor: A terrorizmus elleni küzdelem avagy a 22-es csapdája
Rada Mátyás-Vajda Viktor biztosítva. Ez a védelem azonban kötelezettséggel is jár, hiszen Magyarországnak aktív szerepet kell vállalnia a szövetség tevékenységében és az általa indított háborús konfliktusokban, bármennyire is nem érintené területét a konfliktus.88 A válsággócok megszüntetése emellett nemcsak szövetségi kötelezettség, hanem az ország jól felfogott hosszú távú érdeke is, hiszen ezekből az övezetekből a hazánk területén egyelőre nem érzékelhető negatív hatások bármikor megjelenhetnek. A globalizáció következményeként a terrorizmus és fundamentalizmus ellen nem lehet a területvédelmi elv alapján védekezni. Szeptember 11. megmutatta, hogy egy terrortámadástól nem véd meg a távolság a támadó terrorszervezet háttérországától, de még a kedvező geopolitikai helyzet sem.89 Hazánk NATO-tagállammá válásával - a szövetség által nyújtott biztonsági garanciának köszönhetően - a hagyományos értelemben vett katonai veszélyeztetettsége csökkent. A tagság hátulütője viszont, hogy hazánk részese lett az új típusú - benne a globális terrorizmus jelentette - biztonsági kihívásoknak és az azokkal járó veszélyeknek és kötelezettségeknek. Az ország nemzetközi válságkezelő és humanitárius akciókban való részvétele kapcsán biztonságpolitikai felelőssége is kibővült, ami egyrészt azzal jár, hogy más tagállamok fegyveres konfliktusát segítenie kell, másrészt magára vonhatja a szövetség és annak vezető államával, az Egyesült Államokkal ellenséges szélsőséges szervezetek figyelmét.90 Shaw szerint a terroristák számos esetben azért választanak célpontokat egy harmadik állam területén, hogy a konfliktusban tulajdonképpen érintett államra vagy annak szövetségeseire gyakoroljanak nyomást. Ebből következően nem kell közvetlen ellenségnek lenni, elég, ha egy ország egy ellenséges szövetség része. Hazánk a NATO tagállama, részt vesz a szervezet afganisztáni cselekményeiben, így egy a NATO elleni erődemonstráció kapcsán felmerülhet célpontként.91 A globálisan működő terrorszervezetekre, köztük az Al-Káidára jellemző, hogy terroristái nem ugyanott készülnek fel és hajtják végre a merényleteket. A szeptember 11. előtti előkészületek egy részét a terroristák Németországban végezték. A terrorizmus elleni intézkedéseket így azoknak az országoknak is meg kell hozniuk, amelyek kisebb mértékben vannak kitéve a terrortámadás veszélyének. Egy esetleges támadás után, amelyet a területükön szerveztek meg, a más országban végrehajtott merénylet hatásai alól ők sem tudják kivonni magukat.92 Az ország veszélyeztetettségét szintén növeli, hogy a terrorcsoportok esetleg Magyarország területén kívánnak többek között amerikai, izraeli, brit kirendeltségeket megtámadni, mivel a felsorolt országok védelmi kapacitásával szemben hazánk nemzetbiztonsági és elhárító képességét gyengébbnek gondolják. Abból indulnak ki, hogy egyrészt itt feltételezhetően könnyebben tudnak merényleteket végrehajtani, másrészt a cselekmények után Magyarország nem képes erőteljes válaszcsapások végrehajtására. 162 Külügyi Szemle
