Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 1. szám - MAGYARORSZÁG ÉS KELET-KÖZÉP-EURÓPA - Terényi János: Közép-Európa a magyar külpolitika optikájában
Közép-Európa a magyar külpolitika optikájában együttműködés hátráltatóivá válnak. Ebben az esetben már nemcsak az aktuálpolitikai, hanem a történelmi felelősség kérdése is felvetődik: az, hogy melyek lehetnek azon konjunkturális és partikuláris belpolitikai megfontolások, amelyek szűk nemzetállami horizontú képviselete „megéri" a regionális együttműködésből valamennyi partner számára kínálkozó, kölcsönös előnyök kockáztatását. A közép-európai - és ezen belül a visegrádi - együttműködés nem különíthető el a térség társadalmai és nemzetei közötti közösségtudat erősítésétől. A regionális együttműködésben rejlő potenciál kiaknázása megköveteli, hogy az állami, illetve kormányzati szinten megfogalmazott politikák a közép-európai nemzeteket összekötő identitáselemek kidomborítását, ne pedig - mint azt, sajnos, most látjuk - az egyes nemzeti önazonosságok manipulativ szembeállítását célozzák. A szlovákiai magyar kisebbség érdekeinek, a két ország közötti konstruktív együttműködés igényének, valamint a regionális együttműködés követelményeinek egyaránt megfelelő modus vivendi kialakítása a magyar külpolitika előtt álló legösszetettebb és legérzékenyebb aktuális feladatok egyike. A kapcsolatok konszolidálására, korrekt és racionális alapokra helyezésére törekvő magyar szándék sikere legalább ugyanolyan mértékben a szlovák fél magatartásától is függ. * Közép-Európa a magyar külpolitika lendületbe hozásának, intellektuális felfrissítésének kézenfekvőén kínálkozó terepe. Közvetlen környezetünk a magyar diplomácia megkülönböztetett fontosságú mozgástere, mely földrajzi rádiuszban különösen fontos a partnerek felé sugallni kívánt imázs, a megcélzott regionális szerep és az azt alátámasztani hivatott hazai háttér közötti szinkron. E háttér három, egymást feltételező szintre épül. Szakmai értelemben a magyar külpolitikának - beleértve a gazdasági és a kulturális diplomáciát, valamint az EU-ügyek vitelét is - rendelkeznie kell a közép-európai tematikában járatos, egyidejűleg annak szélesebb európai és nemzetközi vetüle- teiben is magabiztosan eligazodó szakembergárdával. A „vigyázó szemüket" referenciaként Nyugatra vető (miközben a nyugati szomszédokkal szemben komplexusokat tápláló) közép-európai társadalmak közös érdeke a régión belüli kölcsönös nyitottság és a történelmi gyökerű elzárkózást, gyanakvást oldani képes érdeklődés ösztönzése, ami Magyarországon is célzott erőfeszítéseket követel meg a kultúrában, az oktatásban és a médiában. A hatékony magyar térségpolitika hazai háttértámogatásának fundamentuma: a gazdaság konszolidálásával és fenntartható növekedési pályára állításával Magyarországnak a közép-európai reálfolyamatok olyan súlyú tényezőjévé kell válnia, amelyre a térségbeli államok és a régió ügyeiben érintett külső szereplők egyaránt vonzó példaként, tekintélyes és hiteles partnerként tekinthetnek.16 2010. tavasz 15
