Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 1. szám - ELMÉLET - Rada Mátyás - Vajda Viktor: A terrorizmus elleni küzdelem avagy a 22-es csapdája
Rada Mátyás-Vajda Viktor felépülő", míg az államterrorizmus „felülről irányított". A markáns különbség a célcsoport tekintetében jelölhető meg. Lambert szerint az államnak a terrorizmus körébe vonható cselekményei, mint a tortúra, avagy a tömeges letartóztatások, az adott állam saját vagy egy elfoglalt állam népessége, illetve annak egy része (például kisebbségek) ellen irányulnak. Míg az individuális terrorizmus általában államellenes, annak felforgatását célozza, addig az államterrorizmus a saját hatalma megerősítését, illetve kikényszerítését akarja elérni. A terrorizmus körülhatárolásának további sarkköve, annak nemzeti vagy nemzetközi jellege. A nemzetközi elem megléte döntő kérdés, s ennek megítélésére szintén sok meghatározás látott napvilágot. Az Egyesült Államok külügyminisztériuma nemzetköziként definiálja a terrorizmust, ha az „több ország polgárait és területét érinti". Wilkinson6 javaslata szerint a terrorizmus akkor nemzetközi, amennyiben külföldiek vagy külföldi célpontok ellen irányul, illetve ha több állam kormánya vagy frakciója által lett összehangolva, illetőleg ha egy külföldi kormány politikájának befolyásolására irányul. Mint látható, az egységes és mindenki által elfogadhatónak nyilvánított definíció megalkotása tudományos körökben is felettébb problematikus. Elagab érvelése szerint több oka van annak, hogy nem adható precíz és objektív definíció. Először is a terrorizmus különböző formákat ölt, s jóllehet gyakran azonosítják a politikai felforgatással, de időnként az államok is alkalmazzák hírszerzési gyilkosságok céljából. Másodszor a terrorizmus megfogalmazásának ismertetőjele annak szubjektív jellege, minthogy politikai megfontoláson alapul. Harmadrészt a terrorizmus az aktuális időpont és a politikai ideológia függvényében változó fogalom.7 Röviden meg kívánunk említeni néhány további megfogalmazást, amelyek segíthetnek a fogalom tisztázásában.8 Brian Jenkins szerint a terrorizmus az erőszak alkalmazása vagy az azzal való fenyegetés azzal a szándékkal, hogy politikai változást történjen. James M. Poland megfogalmazásában a terrorizmus előre megfontolt, szándékos és módszeres gyilkolás, zavarkeltés és az ártatlanok fenyegetése és megfélemlítése - politikai vagy taktikai előny elérése érdekében, amivel rendszerint a közvéleményt akarják befolyásolni. Walter Laqueur a következő meghatározást alkotta: a terrorizmus az erőszak ártatlan emberekre irányuló illegitim alkalmazása, politikai célok elérése érdekében. Összességében azt kell kiemelnünk, hogy a sok nagyszerű kísérlet és kitartó erőfeszítés ellenére az áhított átláthatóság és objektivitás terén lehet még némi hiányérzetünk.9 Egy lehetséges jogi definíció elemei Megállapítható, hogy az egyes tudományos definíciók divergenciája alapvetően politikai gyökerű, és a hangsúlyok elhelyezésének kérdésére épül, így a tartalom tisztázása terén van feladatunk. Schmid konklúziója10 is ezt mutatja: „Sok meghatározás az elemek számbavételét adja anélkül, hogy világos utalást tenne arra, mely elem(ek) fennállása szükséges feltétlenül ahhoz, hogy egy jenséget terrorizmusként azonosítsunk; és 142 Külügyi Szemle
