Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 1. szám - ELMÉLET - Kollár János: A diplomáciai információs tevékenység megújulása
A diplomáciai információs tevékenység megújulása , A hidegháború végével - amint arra már utaltunk - a Nyugat és a Szovjetunió, majd utódállamai között megszűnt a nemzetközi kül- és biztonságpolitikai kapcsolatokban meghatározó „kibékíthetetlen" ellenségesség, világháborúval fenyegető katonai szembenállás. Váltakozó intenzitással, de jelentős az együttműködés az utódállam Oroszország, valamint az Egyesült Államok és az Európai Unió között, sőt a NATO-val fenntartott orosz kapcsolatok is számottevők. Ily módon csökkent az államok nagy részének kényszere az információk egymással szembeni szigorú védettségének biztosítására. A liberális demokrácia térnyerése következtében (ha nem is valamennyi, de) mind több olyan állam vállal szerepet a nemzetközi színtéren, amely külkapcsolataiban nem támaszkodik a katonai agresszió lehetőségére mint érdekei érvényesítésének eszközére. Bár még távol vagyunk Francis Fukuyama víziójától1 a történelem végéről, amely víziót a Poszthumán jövendőnk2 című könyvében maga is módosítani látszik, kijelenthetjük, hogy a békés államok számának növekedésével egyre kevesebb a szigorúan védendő, szó szerint létfontosságú információ. A globalizáció és az információs technológia fejlődése egymást erősítő és részben egymást tartalmazó folyamatok. A kereskedelem liberalizálása, a nemzetközi pénzügyek összefonódása, a nemzetközi piacok kölcsönös függése, a gazdaságok egyre szorosabb integrálódása, általában a széles értelemben vett globalizáció alapvetően átláthatóságot, nyílt adatokat és ismereteket igényel a szereplőktől. Az információs technológia fejlődésével „a megírható" információk meg is íródnak, ugyanis az internetes sajtólehetőségek, a műholdas rádió- és tévéadások szinte korlátlan terjesztési lehetőséget biztosítanak. Az információ globalizálódott, nehezen ellenőrizhető, illetve féken tartható, és a terjesztés költségei viszonylag alacsonyak. Olyan globális problémák kerülnek egyre gyakrabban napirendre, elsősorban a környezetvédelem és a gazdaság területén, a legnagyobb csúcstalálkozók, így a G-6-ok, a G-20-ak, valamint világfórumok, uniós tanácskozások stb. alkalmával, amelyek esetében az egyes államokat, országok csoportjait, nemzetközi nem kormányzati közösségeket képviselő résztvevők száma akár több ezer is lehet, és e szereplők többsége publikus álláspontok alapján lép fel, és publikus küzdelmet folytat céljai eléréséért. Jó példa erre, hogy az 1992-ben, Rio de Janeiróban tartott Föld-csúcson (az ENSZ környezetvédelmi és fejlődési konferenciáján) több mint harmincezer NGO képviseltette magát. : A globalizáció, az információs technológia fejlődése és a liberális demokrácia térnyerése, valamint a globális problémák előtérbe kerülése következtében ma már a világpolitikai, kül- és biztonságpolitikai érdekérvényesítés (legyen az politikai, gazdasági vagy akár katonai nyomásgyakorlás) döntő részben a világ nyilvánossága előtt zajlik. Egyre nagyobb jelentőségre tesz szert az érdekérvényesítésben a közvélemény megnyerése, mozgósítása, s ebben a fő szerepet a globalizálódó sajtó játssza. Nemcsak arról van szó, hogy az információszerzés legfontosabb forrásai nyíltak, hanem arról is, hogy az érdekérvényesítésnek is mind növekvő mértékben feltétele a közvélemény meggyőzése, 2010. tavasz 125
