Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 1. szám - AFRIKA - Jungbert Ádám: Elhúzódó menekültügy és humanitárius válságkezelés Kelet-Csádban
Elhúzódó menekültügy és humanitárius válságkezelés Kelet-Csádban átmeneti integrációját tartja az egyetlen járható útnak. A csádi kormány az MF sürgetésére tavaly személyazonosító igazolványokat osztott ki a szudáni menekülteknek, akik az igazolvány birtokában szabadon közlekedhetnek, vállalhatnak munkát, jelentkezhetnek oktatási intézményekbe és részesülhetnek egészségügyi ellátásban az ország egész területén. A menekültigazolvány kibocsátásával a humanitárius hatóságok és a kormány elsődleges célja a menekültek önellátásának elősegítése,30 valamint a menekültek munkaerejének bekapcsolása és felhasználása a regionális fejlesztésbe. A tizenkét menekülttáborban kiépült humanitárius infrastruktúra és az oktatási, képzési valamint a megújuló természeti erőforrások fejlesztéséért létrehozott programok bővítése szolgálhatna a regionális fejlesztés bázisául. A regionális fejlődés felgyorsítása érdekében elengedhetetlenül szükséges a menekülttömegek öngondoskodásának elősegítése és az élelmiszer-termelésbe való bekapcsolásuk. A menekültek tömeges munkába állásával és a jövedelmek gyarapodásával az MF-nek lehetősége lenne az élelmiszerjuttatások fokozatos csökkentésére. Ahhoz, hogy a menekültek sikerrel be tudjanak kapcsolódni az ország többi részén is a kereskedelembe és termelésbe, elengedhetetlen a francia nyelv ismerete. A heterogén etnikumú és anyanyelvű szudáni menekültek egymással arabul beszélnek, amivel Csád ritkán lakott keleti és északi részén elboldogulnak, N'Djamenában és a termékeny déli területeken viszont nem. A középiskolát végzett szudániak többsége beszél angolul is, de ez Csádban nem jelent előnyt. A csádi integráció elősegítése érdekében a darfúri menekültek francianyelv-oktatására mindenképp szükség van. Az elmúlt két évben sikerrel kiépült az alap- és középfokú oktatási infrastruktúra a menekülttáborokban. A Jezsuita Menekültszolgálat (JRS) 2009-ben több mint százezer gyermeknek nyújtott oktatást, és ezerötszáz tanárnak biztosított továbbképzést.31 A JRS az oktatáson kívül a volt gyermekkatonáknak pszichológiai segélyszolgálattal és társadalmi reintegrálásukat elősegítő programokkal is jelen van a táborokban. Több helyi humanitárius szakember is megerősítette, hogy a darfúri felkelők és a csádi kormányerők egyaránt toboroztak/vettek fel soraikba gyermekkatonákat. Az oktatásnak kiemelt szerepet kell kapnia abban, hogy a tétlenségre ítélt fiatalok ne a kaszárnyákban és a harcmezőkön, hanem az iskolapadokban nőjenek föl. A menekülttáborok teljes mértékben nyitottak, inkább kisvárosokra, mintsem elül- dözöttek ideiglenes településére hasonlítanak. Az életkörülmények szembeötlően jobbak, mint Abéchében vagy akár a fővárosban. A menekültek egy része gyakran hazalátogat Darfúrba, jóllehet a nemzetközi jog szerint a menekült önkéntes hazatértével a menekültstátus megszűnik. Sok a visszaélés. Helyi alkalmazottak elmondása szerint sok szudáni állampolgár menekültként regisztráltatta magát, részesül a segély szolgáltatásokból és a havonta egyszeri élelmiszerjuttatásból, miközben otthon él. A segélyek egy része így minden bizonnyal a darfúri felkelőkhöz is eljut, akik családjukat látogatva gyakran fegyveresen érkeznek a táborokba, és ezzel katonai célponttá változtatják a menekülttáborokat. Ennek megakadályozása, valamint a segélyezés újragondolása, 2010. tavasz 119
