Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 2. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Wintermantel Péter: A magyar-japán diplomáciai kapcsolatok felújításának története (1945-1959)
Wintermantel Péter 6 Félix Pál osztályvezető távirata Pekingnek és Phenjannak. Budapest, 1952. szeptember 27. MÓL XIX-J-1-k Japán 45-64-010905, 1. d.; Korbarics Pál osztályvezető távirata Pekingnek, Budapest, 1953. július 16. Uo- 07078/titk., 3. d.; A japán békeszerződéssel kapcsolatos amerikai véleményekről. Budapest, 1952. április 16. Uo-05047/KÜM., 3. d. 7 Japánról évi jelentés, Peking, 1953. január 15. MOLXIX-J-l-j-Japán 45-64-059/szig.biz/1953., 2. d. 8 A Távol-keleti Osztály munkája és feladatni. Budapest 1954. április 27. MÓL XIX-J-l-o-31/Koll.-1954, 3. d. 9 Békés Csaba: „Magyarország és a nemzetközi politika az ötvenes évek közepén". In: Evolúció és revolúció. Magyarország a nemzetközi politikában 1956-ban (szerk. Uő). Budapest: 1956-os Intézet- Gondolat, 2007.11. o. 10 A ]KP üdvözlő távirata Rákosi Mátyás elvtárs 60. születésnapjára. Budapest, 1952. április 24. MOL XIX-J- 1-k-Japán 45-64-05345, 5. d. 11 Népszava, 1953. június 21.; Heim Simbun, 1953. május 28. 12 Togo Kameda levele. Budapest, 1953. ápr. 28. MOLXIX-J-l-k-Japán-05488/KÜM, 3. d.; A Külügyminisztérium átiratai Piros László vezérőrnagy elvtársnak, 1953. június 4. Uo.-05488/B-1953, és A Külügyminisztérium átiratai Benke Valéria elvtársnőnek, 1953. június 13. Uo.-05488/1953.titk/I. 13 MOL M KS 276. f. 54. cs. 259. ő. e. 1953. augusztus 17. 14 Népszava, 1956. június 14.; Népszabadság, 1958. július 27. A japán társadalomban - amely a Föld nemzetei közül mindmáig egyedül szenvedte el az atombomba pusztítását - amúgy páratlanul értékes partnerre lelt az internacionalista békemozgalom, hiszen a hirosimai és nagaszaki pusztítás után a japán túlélők és aktivisták szájából bárkinél hitelesebben hangzottak a pacifizmus, az általános leszerelés és a teljes atomfegyver-mentesség jelszavai. 15 Bankközi kapcsolatok esetleges felvétele Japánnal. Budapest, 1953. december 23. MÓL XIX-J-1-k-Japán 45- 64-23/a 023/21-1, 5. d. 16 Magyarország külkereskedelmi kapcsolatai a kapitalista államokkal. Budapest, 1951. július 2. MOL XIX-J-1- j-Kína 45-64-001157, 6. d. 17 A Központ rejtjeltáviratai Moszkvának: Japánnal való kereskedelmi kapcsolatok, Budapest, 1953. január 6. MÓL XIX-J-1-1-Moszkva 45-64-002194/szig.biz.l953.I„ 5. d., és Uo.-0067/1953.1. Szig. Biz. 18 Vámos Péter: „Az SZKP XX. kongresszusának hatása a magyar-kínai kapcsolatokra". Múltunk, Vol. 51. No. 2. (2006). 235. o. 19 Bankközi kapcsolatok esetleges felvétele Japánnal. 1953. december 23. MÓL XIX-J-1-k-Iapán 45-64-023/21-1, 5. d. 20 Postaforgalom Japánnal. 1953. január 3. MÓL XIX-J-1-j-Japán 45-64-0019 4. d. 1945 után a postaforgalmat Magyarország a világ valamennyi országával helyreállította, kivéve Japánt és Spanyolországot, mivel esetükben ehhez a Szövetséges Ellenőrző Bizottság nem járult hozzá. 1953 tavaszán Budapest és Tokió között történtek már telefonos próbabeszélgetések is, ám végül a japán kormány nem engedélyezte a távbeszélő-forgalom megindítását. 21 Félix Pál: „Változások Japán politikájában". Társadalmi Szemle, 1955. október, 145-157. o. 22 Vö. Pető Iván-Szakács Sándor: A hazai gazdaság négy évtizedének története 1945-1989. Budapest: KJK, 1985, I: 90-95. o.; Földes György: Az eladósodás politikatörténete 1957-1986. Budapest: Maecenas, 1995. 39-52. o. 23 Magyarország a későbbiekben a kínai mellett más forrásból is próbálta a Japánba irányuló „baráti reexportot" növelni, melynek inkorrektségét - hiszen a magyar fél a kedvezményes keleti áron beszerzett árut a világpiaci áron adta tovább Tokiónak, lefölözve a köztes hasznot - az érintett (pl. vietnami) partnerek többször fel is panaszolták a magyar vezetésnek. 24 Külső eladósodás és adósságkezelés Magyarországon (szerk. ifj. Nyers Rezső, MNB Műhelytanulmányok 2.). Budapest: Magyar Nemzeti Bank, 1993, 30-31. o. 25 Békés Csaba: „Hidegháború, enyhülés és az 1956-os magyar forradalom". lm Évkönyv V. 1996-97. Budapest: 1956-os Intézet, 1997. 201-213. o. 26 Érdekes, hogy a szakirodalom hiába mutatott rá az ötvenes évek közepére bekövetkezett enyhülésnek a kortársak számára - mint később látni fogjuk - amúgy teljesen nyilvánvaló és érzékelhető fo144 Külügyi Szemle
