Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 2. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Wintermantel Péter: A magyar-japán diplomáciai kapcsolatok felújításának története (1945-1959)
Wintermantel Péter ti pillanatban végül a magyarországi forradalom és az azt követő megtorlás hatására évekkel elhalasztódott. Ismeretes, hogy a magyar kérdés egészen 1962-ig szerepelt az ENSZ Közgyűlésének napirendjén, és az 1953 és 1956 közötti kelet-nyugati enyhülés nálunk is tapasztalható kedvező jelei ellenére, illetve az 1956 nyarán egyértelműen deklarált külpolitikai nyitás véghezvitele helyett nagyrészt ennek kezelése kötötte le magyar diplomácia erejét, s ilyen körülmények között az aktuálisan meglehetősen csekély külpolitikai és külgazdasági jelentőséggel bíró magyar-japán viszony helyreállítására Budapesten meglehetősen kevés figyelem jutott. Az 1956-os forradalom és Japán Két szempontból is érdemes lehet röviden kitérni az 1956-os magyarországi forradalom japán „vonatkozásaira": először azt vizsgálva meg, hogy a magyarországi történések milyen reakciókat váltottak ki a japán politikusok, a japán értelmiség és a japán társadalom soraiban/1 másrészt hogy milyen kihatással voltak a magyar-japán diplomáciai kapcsolatok rendezésére. Japánban a magyar forradalom híre a többi nyugati országéihoz hasonló reakciókat váltott ki: a kormányzat nyilatkozataiban együttérzéséről biztosította a szabadságáért küzdő magyar népet, a magyarországi szovjet beavatkozás a japán szocialista és a kommunista párt soraiban Moszkvától való eltávolodást eredményezett, és egy baloldali újhullám kialakulását hozta magával, míg a civiltársadalom gyűjtésekkel és segélyszervezetek létrehozásával reagált a magyarországi eseményekre. A forradalmat követő években japánul is napvilágot láttak a magyar forradalommal kapcsolatban Nyugaton megjelent legfontosabb könyvek, emellett számos magyar közéleti személyiség (többek között Király Béla, a Nemzetőrség főparancsnoka, Nagy Ferenc korábbi kormányfő, Zilahy Lajos író és Bujdosó Alpár MEFESZ-vezető) kapott japáni előadókörútra szóló meghívást, hogy a magyarországi forradalom eszméjét hirdessék, és hitet tegyenek a szovjet elnyomás ellen. 1956 diplomáciatörténeti jelentősége a magyar-japán kapcsolatok vonatkozásában nyilvánvaló: a forradalom hatására évekkel elhalasztódott a kétoldalú viszony normalizálása. Magyarország Japán szemében a népi demokráciák második körébe sorolódott, hiszen míg Csehszlovákia és Lengyelország már 1957-ben felvette Japánnal a diplomáciai kapcsolatokat, hazánk Románia és Bulgária társaságában csak 1959-ben tudta ezt megtenni. Ez a fáziskésés évtizedeken át éreztette hatását: a többi szocialista országhoz képest Magyarország szinte minden téren, így gazdasági kapcsolatok terén és a külkereskedelmi forgalom vonatkozásában, a szerződéses kapcsolatokban, valamint a felső szintű látogatásokban is jól kimutathatóan folyamatosan hátrébb tartott - lényegében egészen az 1980-as évek közepéig -, mint a többi kelet-európai kommunista ország.72 136 Külügyi Szemle
