Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 2. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Wintermantel Péter: A magyar-japán diplomáciai kapcsolatok felújításának története (1945-1959)
Wintermantel Péter tapasztalhatók 1956 őszéig. A Nyugat felé történő magyar diplomáciai nyitás érdemi kibontakozását azonban derékba törte és évekre visszavetette az októberi forradalom és az azt vérbe fojtó szovjet beavatkozás.37 A magyar diplomáciának a következő években ugyanis, egészen 1962-ig kényszerűen újból az ország szuverenitásának helyre- állítására, az 1955-ben éppen csak elnyert, ám a „magyar kérdés" miatt felfüggesztett ENSZ-mandátum visszaszerzésére kellett elsősorban koncentrálnia. A szovjet-japán diplomáciai kapcsolatok helyreállítása Ahhoz képest, hogy a szuperhatalmi feszültség enyhülésével, a koreai háborúban elért tűzszünetet, az osztrák államszerződést és a genfi négyhatalmi csúcstalálkozót követően a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság közötti diplomáciai kapcsolatok rendezéséről is sikerült Adenauer kancellár 1955. szeptemberi moszkvai útja során mindössze öt nap alatt megegyezésre jutni, a szovjet-japán relációban ehhez egy és egynegyed évre volt szükség.38 A közeledés első jelei már 1953-1954-ben, Sztálin halálát, illetve Josida Sigeru miniszterelnök távozását követően kezdtek megmutatkozni. Az 1955 júniusától Londonban zajló megbeszéléseken a legfőbb problémát a megoldatlan területi kérdések jelentették. A tárgyalások egy adott szakaszán már majdnem sikerült megegyezést elérni a vitatott négy sziget közül kettő visszaadásáról Japánnak, ám Tokió végül amerikai tanácsra elállt ettől a kompromisszumtól. Az amerikai fellépés hatására a tárgyalások megrekedtek, és a szovjetek 1955 decemberében újból megvétózták Japán tagfelvételi kérelmét az ENSZ-be. Moszkva végül a halászati jogok 1956. május 15-i befagyasztásával fenyegetőzve tudta visszakényszeríteni a tárgyalóasztalhoz a japán felet, a halászati kérdés megoldását a diplomáciai kapcsolatok felvételéhez kötve. A tárgyalásokat végül 1956. október 19-én, Hatojama miniszterelnök moszkvai látogatásán sikerült csak az előző évi „Adenauer-formula" alkalmazásával lezárni: megállapodás csupán a diplomáciai kapcsolatok helyreállításáról született, az egyéb nyitott kérdések rendezését is megkövetelő békeszerződés tető alá hozását azonban bizonytalan időre elnapolták (jól tudjuk, hogy az azóta is megoldatlan szigetvita miatt Japán és Oroszország között a mai napig is mindössze tűzszüneti megállapodás van érvényben). Előkészületek a magyar-japán viszony felújítására A magyar-japán diplomáciai viszony rendezésének lehetőségéről a nyilvánosság a Japán Szocialista Párt három parlamenti képviselőjének 1955. októberi budapesti látogatása kapcsán értesülhetett először.39 A delegációt, melyben Tahara Harudzsi, a JSZP KB tagja, Ohasi Kei, a Japán-Szovjet és a Japán-Kínai Baráti Társaságok elnöke és a Japán 126 Külügyi Szemle
