Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 4. szám - KÖNYVEKRŐL - Dámosy Dóra: A németek és mítoszaik. Herfried Münkler: Die Deutschen und Ihre Mythen
Könyvekről monetáris intézmények megreformálása nem történik meg, illetve tovább folytatódik a pazarló és környezetszennyező fogyasztói kultúra, akkor az elhúzódó világgazdasági recesszió mellett tovább nőhetnek a társadalmi és nemzetközi egyenlőtlenségek, szélsőséges esetben pedig helyi és regionális konfliktusok, háborúk is kitörhetnek. Domonkos Endre A németek és mítoszaik (Herfried Münkler: Die Deutschen und Ihre Mythen. Berlin: Rowohlt Verlag, 2009) H erfried Münkler a berlini Humboldt Egyetem politikaelméleti tanszékének vezetője. Az 1951-ben született politikatudós kutatásai elsősorban a történelmi, politikai ideológiákhoz köthetők, első könyvei a birodalmi eszmék, a történelmi birodalmak ideológiai hátterét, beágyazottságát vizsgálják, később elsősorban a háborúk és a háborús konfliktusok elméletével foglakozik. Legutóbb megjelent könyve, a Die Deutschen und Ihre Mythen (A németek és mítoszaik) című kötet 2009-ben elnyerte a lipcsei könyvvásár díját a szakkönyvek kategóriájában. A könyv a kronológiai sorrendiséget követve elemzi a német nemzettudatot formáló mítoszok keletkezését, tartalmi változásait és azok egyértelmű hatásait a mindenkori német társadalom egyes csoportjaira vagy egészére. A szerző a könyv nyitó oldalain a témaválasztás sajátos, netán különleges voltát magyarázva azzal vezeti be a kötetet, hogy a Német Köztársaság alapvetően mítoszoktól mentes terület, hiszen a német történelemnek nem része egy a Bastille bevételével együtt járó dicsőséges forradalom, mint a franciáknál; a német identitás nem meríthet erőt egy az ellenséges erők ellen megvívott függetlenségi háborúból, mint az észak-amerikaiak. A német történelmi tudatnak nem része egy a britekéhez hasonlatos ragyogó birodalom egykori meglétének és későbbi elvesztésének a tudata, sem a lengyelekéhez hasonló nemzettudat, amely a folyamatos elnyomás hatására mindig képes az újjáéledésre, a megújulásra. A német nemzet a 20. század két legmeghatározóbb politikai és katonai vereségére, valamint a nemzetiszocializmus szörnyűségeire emlékezhet, mindenekelőtt szégyentől fűtött hallgatással - írja a könyv szerzője.1 A politikai mítoszok hiánya Németországban a második világháború után azonban annak lehetőségét kínálta fel, hogy a politika egy történelmi rétegektől, szokásoktól, tradícióktól mentes területté válhasson, és a második világháborút követően a mitikus elemek elsősorban az egyéni jólét és haladás területén jelenjenek meg. így lett a Volkswagen az összetartozás jelképe, a Mercedes pedig a sikeres felemelkedés szimbólumává válhatott. A könyv az időbeli sorrendisé186 Külügyi Szemle
