Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 4. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Mészáros Zsolt: A Maghreb palesztínjai: a nyugat-szaharai konfliktus a világpolitikai érdekek árnyékában
Mészáros Zsolt 19 A teljes szöveg megtalálható: „Advisory Opinion of Hans Correll on Two Questions Concerning Western Sahara". International Court of Justice, http://www.icj-cij.org/docket/files/61/6197.pdf , 2009. április 4. 20 Besenyő: i. m. 18. o. 21 Még a spanyol kormány erőfeszítései sem tudták megakadályozni a Polisario-szimpatizánsok tömeges tüntetéseit az ENSZ-misszió útvonalán. 22 Jósé Ramón Diego Aguirre: História del Sahara espanol. Madrid: Kaydeda, D. L., 1988,132. o. 23 Besenyő: i. m. 24 A magyarországi Szahara Alapítvány mauritániai vezetője, Ahmed Sliman szerint a madridi szerződés Nyugat-Szahara „Trianonja." Az interjú készítésének ideje: 2009. április 22. 25 Az ENSZ alapokmányának 73-85. számú cikkelyei megtiltják a gyarmattartó országnak a gyarmata feletti igazgatási jog átadását egy második vagy harmadik ország számára. A referendum kiírásáig a terület a nemzetközi gyámsági rendszer alatt szerepel. Forrás: „Az Egyesült Nemzetek Alapokmánya". Magyar ENSZ Társaság, http://www.menszt.hu . 26 A „felszabadító" marokkói hadsereg módszerei között nem ritkák a fosztogatások, kínzások, ivóvizes kutak megmérgezése, nyájak legéppuskázása vagy a Vietnamban az amerikaiak által használt napalm- és fehérfoszfor-bomba használata. Lásd Igaz Levente: „Egy elfelejtett válság politikai háttere: Nyugat-Szahara". Kül-Vüág, Vol. 3. No. 1. (2006). 90. o. 27 Spanyolország hivatalos bejelentésével lemondott a terület feletti igazgatási hatásköréről. Jelenleg Nyugat-Szahara az egyetlen olyan önkormányzattal nem rendelkező terület, ahol nincs megjelölve a hivatalos igazgatási hatalom, mivel Marokkó jogilag területfoglaló országnak számít, csakúgy, mint például Izrael Palesztina esetében. 28 Köztük a két európai ország, Jugoszlávia és Albánia. 29 Carlos Ruiz Miguel: „Sáhara Occidental 1975-2005: Cambio de variables de un conflicto estancado". Real Instituto Elcano, http://www.realinstitutoelcano.org/analisis/711/RuizMiguel.pdf , 2005. március 30. 30 Bár tényekkel nem támasztja alá, de Menenes Aranda megemlíti, hogy a Zöld menet előkészítésében „amerikai titkosszolgálatok is segédkeztek." Lásd Menenes Aranda: i. m. 5. o. 31 Besenyő: i. m. 32 Uo. 33 A madridi szerződés értelmében a FOSBUCRÁ foszfátkitermelő vállalat hatvanöt százaléka marokkói kézre kerül, harmincöt pedig a spanyol Nemzeti Ipari Intézet (INIE) tulajdonában marad. Az INIE elnöki posztját 1988-ig a madridi szerződést aláíró miniszter, Alvarez Miranda tölti be. 34 Igaz Levente említi Izraelt mint tanácsadót a falak építésénél. Lásd Igaz: i. m. 92. o. 35 A marokkói hadvezetés ravaszságát jelzi, hogy a tűzszünet érvénybe lépése előtt néhány nappal egy a falakon túlnyúló hadművelettel megsemmisítik a Polisario nehézfegyverzetének jelentős részét. 36 Az eredeti terv szerint a szavazásra jogosultak alapját az 1974-es cenzus adná, illetve az összeírtak leszármazottai és a menekülttáborokból visszatérők. Az ENSZ-főtitkár kezdeményezésére azokat is bevonnák a szavazásba, akik tagjai bármely olyan törzsnek, amely - ha kis számban is - 1974-ben a Nyugat-Szahara területén élt. A kezdeményezést Emilio Cuevas, az utolsó spanyol népszámlálást készítő tábornok a következőképp véleményezi: „Manhattanben több ezer kínai él, akinek amerikai útlevele van. De ez nem jelenti azt, hogy Kínában minden kínai amerikai." Lásd Menenes Aranda: i. m. 8. o. 37 A szaharáviak kiválogatása a törzsfőnökökkel egyeztetett családfák, valamint beszélgetések, illetve dokumentált bizonyítékok alapján valósul meg. A hivatkozási alap az 1974-es spanyol cenzus. 38 Menenes Aranda: i. m. 9. o. 39 International Crisis Group: „Western Sahara: Out of the Impasse". Middle East/North Africa Report, No. 66. (2007. jún. 11.). 3. o. 40 Az El Pnisnak adott nyilatkozatában a marokkói külügyminiszter, Mohamed Benaisa szerint James Baker lemondása a marokkói külpolitika kitartásának gyümölcse. A Polisario külügyminisztériuma a „marokkói rezsim kérlelhetetlen viselkedését" jelöli Baker kudarcának fő okaként. Lásd I. Cembrero: „Rabat atribuye a su tenacidad en el Sáhara la dimisión de Baker". El País, 2004. jún. 14. 178 Külügyi Szemle
