Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 4. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Mészáros Zsolt: A Maghreb palesztínjai: a nyugat-szaharai konfliktus a világpolitikai érdekek árnyékában
A Maghreb palesztinjai: a nyugat-szaharai konfliktus a világpolitikai érdekek árnyékában fenntartott határviszálya és történelmi ellenségeskedése táplálja a RASD iránti szimpátiáját, hanem geopolitikai törekvései értelmében is szívesen látna egy független baráti államot, hogy azon keresztül az Atlanti-óceán felé közvetlen kijárata nyíljon. Líbia a saját zöld forradalma után Moammer Kadhafi vezérletével korlátlan pénzügyi támogatást nyújt a szabadságharcosoknak, amelyet Marokkó egy ravasz politikai manőverrel, az Oujdában aláírt marokkói-líbiai egyezménnyel 1984-ben hatástalanít. A nyolcvanas évek közepétől a Polisario egyetlen jelentős támogatója Algéria marad.29 Marokkó, ezzel szemben, az Egyesült Államok és Franciaország többé-kevésbé burkolt támogatását élvezi, katonai felszerelések, terepjárók, kiképzőtisztek személyében.30 Mauritániát a franciák nyíltan támogatják, a Lamantin hadműveletben például egy 200 fős katonai egységet és Jaguar típusú harci gépeket irányítanak Nouakchott védelmére.31 A Polisario feladata Dávid harca két Góliát ellen. Az esélyek nem mellette szólnak, de ügyes taktikát választva először a gyengébbik Góliátot, Mauritániát veszik célba a Szaharai Felszabadítási Hadsereg (SPLA) névre átkeresztelt hadsereg egységei. A fő célpontok a Mauritánia gazdasági motorjának számító vasércbányák. A bányákat és az azokat kiszolgáló infrastruktúrát folyamatosan rongáló támadások ellehetetlenítik a kitermelést és a vasérc piacra jutását, súlyos károkat okozva ezzel az amúgy sem túl acélos mauritániai gazdaságnak. Vasérc 1974 1975 1976 1977 1978 Kitermelés (millió tonna) 11,9 8,6 9,4 7,5 7,1 Export (millió tonna) 11,7 8,7 9,7 8,4 6,5 Export (millió USD) 123,5 137,6 153,7 127,0 93,4 1. táblázat: Mauritánia vasérckitermelése és exportja (1974-1978). Forrás: Tony Hodges: The Roots of a Desert War. Westport, CT: Lawrence Hill & Co., 1983. 258. o. A veszteségek 1978-ra a csőd szélére sodorják az országot, és egy katonai puccs megbuktatja az elnököt. Az új vezér, Mustafa Ould Mohamed Salek a háború mielőbbi befejezését sürgeti.32 A Polisarióval folytatott tárgyalások eredményeképpen Mauritánia 1979-ben kivonul az általa elfoglalt területekről. A békeszerződés keretében Mauritánia lemond a madridi szerződésben rögzített privilégiumairól és felkéri a 10 ezer fős „kisegítő" marokkói hadtestet a Rio de Oro elhagyására. Marokkó a békekötést követő napon kivonulás helyett bevonul a mauritániai csapatok által elhagyott területekre, Dakhla városába például több száz fős katonai alakulat érkezik. Csapatai pár hét leforgása alatt a teljes országrészben átveszik az ellenőrzést, és azt Ved Ed-Dahab néven Marokkóhoz csatolják. Mauritánia a „Nagy-Marokkó" rémálomtól tartva jegyzéket nyújt be az ENSZ Biztonsági Tanácsához, ennek következtében Marokkó visszahívja katonáit Mauritánia területéről, de a Rio de Oro tartományt nem 2009. tél 159
