Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)

2009 / 4. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - M. Szebeni Géza: Egy "rendkívüli esemény" anatómiája

M. Szebeni Géza vétségét, és arról érdeklődött, hogy a magyar fél kíván-e magánvádat emelni a „me­rénylők" ellen olyan cselekmények miatt, amelyeket a svájci törvények hivatalból nem üldöznek. Ezek lehetnek: magánlaksértés, szabadságtól megfosztás, dologi károsodás. Ezek enyhe büntetéssel járnak: három naptól három évig terjedő fogház vagy pénz- büntetés. A főosztály arra vonatkozóan nem rendelkezett információval, hogy a svájci ügyészség milyen, hivatalból üldözendő bűncselekmény miatt kíván vádat emelni. Mi­vel a büntetőeljárásban „az egyes kantonok jogszabályai szerint járnak el", a feljegyzés készítői végül is nem tudtak állást foglalni, és azt javasolták, hogy a követség konzul­táljon az ügyben J. D. Liíschitz berni ügyvéddel, akivel „pénzügyi és gazdasági szer­veink évek óta szoros kapcsolatban állnak", és aki a követség részére korábban is tett szolgálatokat. Annyi azonban bizonyos - zárul a feljegyzés -, hogy a magánindítvány emelése vagy a büntetőperben való részvétel nem befolyásolja a diplomáciai úton teen­dő lépéseket vagy a kártérítési igény emelését. A szövetségi ügyészség „rendelkezése" szerint először tiltott politikai hírszerző szol­gálat, életveszélyeztetés és szabadságtól megfosztás voltak az első vádpontok az 1937- ben született, magyar állampolgár, segédmunkás, bieli lakos Papp Endre ellen, aki a berni kerületi börtönben volt vizsgálati fogságban. Az 1936-ban született Nagy Sándor magyar állampolgár, segédmunkás 1958. augusztus 23-án meghalt, így őt nem von­hatták eljárás alá. Mivel a bíróság megállapította a vizsgálat során, hogy a szövetségi eljárás hatálya alá eső, tiltott politikai hírszerző szolgálat vádpontja nem állja meg a helyét, az egész ügyet az illetékes kantoni vizsgálóbíróhoz utalták. A kantonban érvé­nyes törvények szerint Papp Endrét végül élet elleni fenyegetéssel, szabadságtól való megfosztás kísérletével, magánlaksértéssel, lopással, illetve lopás kísérletével és vagyo­ni károkozással vádolták, és az 1959. júliusi tárgyalásán másfél évi börtönbüntetésre ítélték, majd nem sokkal később szabadlábra helyezték. A politikai rendőrség II/3-as osztálya Svájci emigráció dossziéjában Pappról később az az információ szerepel, hogy a berni egyetemen kínáltak neki helyet egyetemi tanulmányai folytatására.30 1958. szeptemberében, a berni példa nyomán, a párizsi magyar követségen is lövöl­dözéssel végződő behatolási kísérlet történt..., de az már egy másik történet. Jegyzetek 1 MÓL XIX-J-1-k, 45-64 Svájc 2. doboz 11-14. tétel. (Az iratcsomó, amelyben a nyilatkozat szerepel, az üggyel összefüggő, iktatás nélküli, svájci bírósági-, ügyészségi és magyar külügyi dokumentumokat tartalmaz.) 2 Uo. 3 Krahulcsán Zsolt: ,,»A mi figyelmeztetésünk egy kicsit radikális volt...« A berni magyar követség elleni támadás, 1958. augusztus 16.". Betekintő, Vol. 1. No. 1. (2007). http://www.betekinto.hu/Default.aspx?cikk!d=44 . 82 Külügyi Szemle

Next

/
Thumbnails
Contents