Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 4. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - M. Szebeni Géza: Egy "rendkívüli esemény" anatómiája
Egy „rendkívüli esemény" anatómiája ból. Ezt követően a tanú három lövést hallott. A támadók őket elengedték. Állítja, hogy a három lövést a támadók adták le, mivel „senki másnál fegyvert nem láttam". Miután kijöttek a követségről, „a rendőrségre kísérték őket kihallgatásra, és szembesítették az időközben őrizetbe vett Papp Endrével, akiben ő azt a személyt ismerte fel, aki a fogadószobában rátartotta a fegyvert. Ezt követően elengedték a tanút a rendőrségről." A követség elleni támadás belső kivizsgálását a követségre 1958. augusztus 19-én induló, rendkívüli futárként kiküldött Csécsei Kálmán rendőr őrnagy, a BM politikai nyomozó főosztálya II/3-as, hírszerzési osztályának munkatársa végezte.16 Az augusztus 20-ra dátumozott jelentése (melléklete?) tartalmazza Veres Mihály saját feljegyzését, amit „Cs. elv. kérésére" írt saját szerepéről. Ebben megerősíti, hogy a tűzharc során a két halálos lövést ő adta le „a banditára".1' így ír: „Pontosan 10.50-kor az azóta már megállapított [sic!] Nagy Sándor nevű bandita, valószínű az új helyzet megnézése céljából egy kicsit jobban kidugta a fejét és pisztolyát (kezét nem láttam) figyelve azonnal lőttem. Fejét találtam, nagyot ordított, majd még mozogni kezdett, mire még egyet lőttem gyorsan és ez a nyakát találta és ott maradt." Még megjegyzésként hozzáfűzte, hogy a támadók 50-60 lövést adtak le, a követségiek 60-70-et. Csécsei Kálmán a jelentés összefoglalásaként megállapította, hogy a „banditák mögött" egyelőre nem ismert személyek álltak, s akciójukat hosszabb rádió és sajtó „uszító kampány" előzte meg. Csécsei második, szigorúan titkos minősítésű, A berni magyar követség helyzetéről tárgyú jelentése 1958. augusztus 27-én készült Budapesten, a Belügyminisztérium II/3. osztály felzettel ellátva.18 A jelentés felsorolja, hogy készítője milyen feladatok elvégzésére kapott utasítást, és az utasítás teljesítését is rögzíti. Ezek: 1. A támadás lefolyásának pontos megállapítása Csécsei mellékelte a támadásról készült rezidensi és a katonai hírszerzőktől kiküldött megbízott jelentését. 2. A követség hangulata az események alatt és után Az események alatt „mindenki bátran viselkedett". „Jellemző volt a hangulatra, hogy az elvtársak harc közben tréfálkoztak, nem fogták fel a helyzetet tragikusan." A „feszített" biztonsági szabályok, a bezártság - ami elsősorban a nem dolgozó feleségekre volt hatással - ellenére „az elvtársak öntudatosan, zúgolódás nélkül teljesítik a kötelességüket". A dolgozók azt kifogásolták, hogy a követ túlságosan igénybe veszi őket, s este nyolcig-tízig dolgoznak.19 3. A svájci szervek magatartása és a lakosság hangulata a követséggel szemben A svájci hivatalos magatartás ellenséges. Francia Svájcban a lakosság „hangulata jobb Magyarországgal szemben, mint a német területen". A svájci hatóságok megfélemlítették Klejka Lászlónét, több alkalommal arra akarták rávenni, hogy ne térjen haza. 2009. tél 77
