Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)

2009 / 4. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - M. Szebeni Géza: Egy "rendkívüli esemény" anatómiája

M. Szebeni Géza rendelésére készült. Alapossága, a benne szereplő adatok azonban sejtetik, hogy a több alkalommal említett belügyi vizsgálat9 részbeni eredményeit foglalja össze tájékoztató anyagként. Koncepciós jellege ellenére is értékes forrás, mivel az események lefolyása meglehetős pontossággal követhető a benne leírtak alapján. A dokumentum szerint a berni magyar követség elleni támadás nem elszigetelt je­lenség, nem spontán és egyéni akció volt, hanem előre megszervezték. A svájci rend­őrség a készítők szerint tudott az akcióról, inkább segítette, ahelyett hogy megakadá­lyozta volna a megvalósítását. A támadás során szerzett sérüléseibe később belehalt Nagy Sándornál talált iratok (naplója, levelei, rendőrségi okmányok) a jelentés szerint arra utalnak, hogy széles körű kapcsolatai voltak a Kádár-ellenes emigráns körökben, baráti viszony fűzte „a volt Corvin közi ellenforradalmár parancsnok" Pongrátz Ger­gelyhez és másokhoz. Rendszeres kapcsolatban állt a barátjával Papp Endrével, akitől rendszeres anyagi támogatást kapott, és akivel a támadást kitervelték és végrehajtották. A napló szerint a berni magyar követséget több alkalommal szemrevételezték. Nagy később, 1958 nyarán (június 26. és augusztus 11. között) hosszabb időt töltött Nyugat- Németországban. Papp Endre 1958. augusztus 12-én bement a berni követségre, és a sajtóosztály vezetőjét kereste. Szatmári követségi beosztott fogadta, akinek Papp azt mondta, hogy „nekem van eladni valóm, önöknek van pénzük, kössünk üzletet". Szat­mári személyazonosságának igazolásra szólította fel, Papp ezt megtagadta, és elment azzal, hogy „azt hittem, ügyesebb embereket küldtek ki". Az összefoglaló szerint Nagy Sándor „szoros kapcsolatban állt a svájci rendőri szervekkel is". 1958. január 23-án (ek­kor két nyomozó és tolmács ment érte, és két órát töltött a rendőrségen), február 12-én, 14-én, 26-án és március 3-án volt a svájci rendőrségen. 1958. augusztus 16-án szombaton 9.35-kor a követség irodaépületénél bebocsátás kért két fiatal férfi (Nagy Sándor és Papp Endre) azzal, hogy hazatérési ügyben jöttek. Az érvényben lévő utasítás ellenére (egy személynél többet nem szabad beengedni) a fogadószoba felé vezették őket, ekkor egyikük fegyvert rántott, és „kezeket fel!" pa­rancsot adott a nekik utat mutató Gottwald követségi alkalmazottnak. Ezt követően felszólította Gottwaldot, hogy zárja be a követség bejárati kapuját, mire Gottwald őt félretaszítva az utcára ugrott, a fegyveres kétszer utána lőtt - eredménytelenül. A fo­gadószobában tartózkodó és hazatérési engedélyért folyamodó „disszidens család" a „banditák behatolása után pár perccel" sikeresen kimenekült az utcára, ott azonban a rendőrség feltartóztatta10 őket, és kihallgatás céljából a rendőrségre vitte. A jelentés elkészültének időpontjáig az asszony (Klejka Lászlóné) hazatért, és tanúvallomást tett az eseményekről. Miután értesítették a történtekről, a követség egyik, Varsányi nevű munkatársa kiki­áltott az utcán posztoló rendőrnek, mire ő pisztollyal a kezében bement a követség kert­jébe, és közölte, hogy erősítésért telefonál a rendőrségre. A „banditák már lövöldöztek". Varsányi ezután felhívta a rendőri ügyeletet, ott azonnali intézkedést ígértek. Időközben 74 Külügyi Szemle

Next

/
Thumbnails
Contents