Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 4. szám - ELMÉLET - Környei Ágnes: Skandinávia mint "normatív éllovas" a gyermekjogok terén
Környei Agnes lam legitimitását. Nem volt jelentősebb etnikai kisebbség, mely később kihívást intézett volna a születő nemzetállammal szemben. Nem akadt olyan jelentősebb társadalmi osztály, mely a független jólét és a kizárólagos kultúra képviselőjeként ellenállt volna a modern jóléti állam kialakulásának."46 Skandináviában az állami szerepvállalás és redisztribúció mértéke az átlagos európai szintnél jóval magasabb. Az állam tevékenységével széles körben ellensúlyozta vagy éppen korlátozta a piaci mechanizmusokat. A skandináv jóléti állam sajátossága az átfogó, intézményesített és univerzális jelleg és a szolgáltatások (egészségügy, oktatás és szakosított otthonok (day-care) rendkívüli szerepe. Az etatizmusnak ez a szervesen és demokratikusan kifejlődött változata kétségkívül kedvez az emberi jogok megvalósulásának. Ki kell emelni a társadalom irányában nyitott, professzionális és korrupciótól mentes bürokrácia szerepét. Tekintettel arra, hogy a gyermekjogok megvalósulása döntően függ az állami újraelosztástól (oktatási, egészségügyi rendszer), az állami apparátus hozzáállása fokozottan fontossá válik. Felvetődhet a kérdés, hogy a felsorolt tényezők (kisebb társadalmi különbségek, egyenlőségre törekvés, kompromisszumkeresés, speciális etatizmus) összefüggenek-e a térség különleges társadalmi és gazdasági fejlődésével, a „sajátosan félperifériás skandináv kapitalizmussal".4/ A centrumhoz viszonyított elmaradás, az eltérő társadalmi mozgások vajon előnnyé formálhatók-e az emberi jogok terén? Természetesen ez a súlyos elméleti kérdés nehezen megválaszolható, de továbbgondolásra mindenképpen érdemes. Annak eldöntése nélkül, hogy egy általánosítható vagy egyedi jelenségről van-e szó a gyermekjogok terén, annyi megfogalmazható, hogy az erős regionális tudat és együttműködés lehetővé teszi, hogy a „normaaktivista" országok nagyhatalmi státus nélkül is elérjék a norma terjedését európai keretekben. A skandináv országok nemcsak a gyermekjogok, hanem a fogyatékkal élők jogai, az egészséges környezethez való jog témáiban is példát szolgáltatnak erre. Jegyzetek 1 Kiss J. László: Változó utak a külpolitika elméletében és elemzésében. Budapest: Osiris Kiadó, 2009. 370. o. 2 Martha Finnemore-Kathryn Sikkink: „International Norm Dynamics and Political Change". International Organization, Vol. 52. No. 4. (1998). 3 ENSZ gyermekjogi egyezmény (1979). 4 Az összes ENSZ-tagállam, kivétel az Amerikai Egyesült Államok és Szomália. 5 Anne Héléne Gauthier: The State and the Family: A Comparative Analysis of Family Policies in Industrialized Countries. Oxford: Clarendon Press, 1996. 232. o. 6 Az ombudsman szó a skandináv eredetű ombud szóból származik, amelynek jelentése nagykövet, képviselő, hírnök. 66 Külügyi Szemle
