Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 4. szám - TÖMEGPUSZTÍTÓ FEGYVEREK - Balogh István: Törökország közvetítő szerepe az iráni atomvitában
Törökország közvetítő szerepe az iráni atomvitában Times, http://www.nytirnes.com/2008/ll/12/world/europe/12turkey.html7_rf , 2008. november 11. Letöltés ideje: 2009. november 5.; „Erdogan Offers Turkish Mediation between US and Iran". Today's Zaman, http://www.todayszaman.com/tz-web/detaylar.do?load=detay&link=l 58588, 2008. november 13. Letöltés ideje: 2009. november 5.; Ayla Jean Yackely: „Turkey would Consider Mediating between Iran, U.S.". Reuters, http://www.reuters.com/article/newsOne/idUSTRE5271P820090308 , 2009. március 8. Letöltés ideje: 2009. november 5.; R. Hazizoglu-D. Khatinoglu: "Turkey has All Chances to Succeed in Mediation on Iran's Nuclear Program: Experts". Trend Neius, http://en.trend . az/news/politics/foreign/1541731.html, 2009. szeptember 16. Letöltés ideje: 2009. november 5.; Arzu Celalifer Ekinci: „Iranian Nuclear Crisis Process: Turkey's Role as a Mediator or a Facilitator". USAK - International Strategic Research Organization, http://www.usak.org.tr/EN/haber.asp?id=218 , 2009. szeptember 23. Letöltés ideje: 2009. november 1.;, Burak Bekdil: Iran? Let the Innocent Throw the First Stone". Hiirriyet, http://www.hurriyetdailynews.eom/n.php?n=iran-let-the-innocent-throw- the-first-stone-2009-09-29 , 2009. szeptember 29. Letöltés ideje: 2009. november 5.; Gülnur Aybet: „Behind the Rhetoric: Why Turkey Wants to Keep Iran Engaged". Today's Zaman, http://www . todayszaman.com/tz-web/news-191337-109-centerbehind-the-rhetoric-why-turkey-wants-to-keep- iran-engaged-bribyibr-gulnur-aybetcenter.html, 2009. október 29. Letöltés ideje: 2009. november 5. 49 Flynt Leverett-Hiílary Mann Leverett: "What Serious Diplomacy Looks Like-in Turkey". Politico, http://www.politico.com/news/stories/1009/28839.html , 2009. október 29. Letöltés ideje: 2009. november 5. 50 Annál is inkább, mivel például abban a hipotetikus esetben, ha Washington légitámadást intézne Irán ellen, az ország aszimmetrikus képességei miatt képes lenne a térségben súlyos problémákat okozni az Egyesült Államoknak. 51 Kamal Nazer Yasin: „Iran Maneuvering for Extra Incentives to Suspend Nuclear Program". EurasiaNet. org, http://www.eurasianet.org/departments/insight/articles/eav062006.shtml , 2006. június 20. Letöltés ideje: 2009. november 5. Természetesen ez nem territoriális kérdés a hagyományos értelemben. Az idézett cikk területi integritásra vonatkozó gondolata is nyilván arra utal, hogy a teheráni rezsim biztosítékot követelne Washingtontól arra, hogy az semmilyen módon sem törekszik a teheráni rendszer megdöntésére. Ha pl. az Egyesült Államok támogatja a belső ellenzéket, saját titkosszolgálatai révén tesz lépéseket Irán területén, akkor az lényegében sértené a be nem avatkozás nemzetközi jogi alapelvét, és áttételesen a politikai-területi integritás kérdése is felmerülhetne. A leglogikusabb azonban az, hogy ez utóbbi egy esetleges amerikai katonai támadás elleni biztosíték kapcsán merülne fel. 52 L. Fisher: i. m. 53 Mindhárom szereplő érdekeit befolyásolja saját belső érdekcsoportjaik nyomásgyakorlása, ami jelentős hatással lehet a közvetítésre. Az Egyesült Államokban pl. az izraeli lobbi, Iránban a radikálisok köre, Törökországban az iszlamista kurzus lehetnek meghatározó befolyással a közvetítés során. A török kormány ambíciói is részben belpolitikai okokkal magyarázhatók. Bekdil: i. m. 54 Ha nem az iráni nukleáris programról lenne szó, akkor az Egyesült Államok vélhetően minden további nélkül felvetné az emberi jogok, a demokrácia és egyéb, a „hagyományos" amerikai külpolitikai kurzus részét képező koncepciókat. Mivel azonban a tét adott esetben az iráni nukleáris fegyverkapacitás lehet (ha a program egyáltalán ezt a célt szolgálja - ezt jelenleg senki nem tudja Teheránon kívül), elképzelhető, hogy Washington egy pragmatikusabb utat választ, s nem teszi e kérdéseket a tárgyalások központi elemévé. Ez azonban inkább csak egy lehetséges forgatókönyv - biztosat jelenleg ennek kapcsán nem lehet mondani. 55 Természetesen lehetne még további amerikai érdekeket meghatározni (pl. amerikai kereskedelmi érdekek), de a vázolt kategóriák lefedik a leglényegesebb törekvéseket. 56 Roger Stern: „The Iranian Petroleum Crisis and United States National Security", PNAS, Vol. 104. No. 1. (2007). http://www.pnas.org/content/104/l/377.full.pdf+html , 377-382. o. Letöltés ideje: 2007. március 22. 57 Lásd a legújabb IAEA-jelentést - a dokumentum szerint továbbra sem egyértelmű, hogy milyen célt szolgál az iráni atomprogram. „Implementation of the NPT Safeguards Agreement and Relevant 2009. tél 35
