Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)

2009 / 4. szám - TÖMEGPUSZTÍTÓ FEGYVEREK - Balogh István: Törökország közvetítő szerepe az iráni atomvitában

Balogh István val. Mégis leszögezhető, hogy egy nagyhatalomról és két csaknem azonos erővel bíró középhatalomról van szó.42 A számszerűsített adatok nem tükrözik például a regionális befolyást. Meg kell tehát említenünk, hogy Irán és Törökország regionális kapcsolatrendszere révén értelemsze­rűen jóval nagyobb jelentőséggel bír a térségben, mint ahogyan azt a három ország ha­talmára vonatkozó adatok komparatív elemzése alapján feltételezhetnénk. Mind Irán, mind Törökország befolyása jelentős az energiaellátás regionális kérdése szempont­jából. Irán kőolaj- és földgáztartalékai révén bír igen nagy relevanciával, Törökország főleg tranzitfunkciója miatt szignifikáns, különösen a földgázvezetékek kapcsán (mint a Nabucco projekt). Irán síita többségű állam, kulturális és vallási (és ezáltal politikai) befolyása jóval túlmutat hatalmának számokban megragadható változóin. Igaz ugyan, hogy abszolút értelemben az Egyesült Államok erőfölénye meghatáro­zó, csakhogy az Egyesült Államok távol van a térségtől. A másik két államot geopolitikai je­lentősége, kulturális és gazdasági beágyazottsága „kárpótolja" az Egyesült Államokkal szembeni hatalmi hátrányuk miatt. Washington fölénye megvan ugyan, de ez gyakran nem fordítható le közvetlen politikai előnyökre. A másik két állam tehát sok szempontból előnyösebb helyzetben van. Irán síitákhoz kapcsolódó befolyása Irakban és a környező államokban szintén Teherán pozícióját erő­síti. Ezen kívül igyekszik időről időre az „iszlám ügy védelmezőjeként" feltűnni, és egyes palesztin és más csoportokhoz fűződő viszonya is e pozícióját erősítik. Törökország a ré­gió minden frontján igyekszik előrelépni43 - korábban (a 2009. eleji izraeli gázai offenzí- váig) Szíria és Izrael között közvetített44; nemrég történelmi jelentőségű megállapodást írt alá Örményországgal a diplomáciai kapcsolatok felvételéről45; az iraki kurdokkal hi­vatalos párbeszédbe és az észak-iraki olajhoz kapcsolódó gazdasági együttműködésbe kezdett46; ismét közeledik Szíriához47; korábban többször tett kísérletet közvetítésre az Egyesült Államok és Irán közötti vitában.48 Ezen túl az Erdogan-kormány revideálta külpolitikáját - ennek eredményeként az új stratégia az összes feszültséget fel kívánja számolni Törökország és szomszédai között.49 Vagyis Törökország regionális jelentősé­ge megkerülhetetlen, és ez az új külpolitikai stratégiával csak erősödni látszik. Nyilván az Egyesült Államok is jelen van - Irakban és Afganisztánban fizikailag is - kérdés, hogy a két szerepvállalás sikerességének megkérdőjeleződése után ez mennyire eredményez valós befolyást. Ugyanakkor ez a jelenlét kétségtelenül lehetőséget ad egy­fajta pszichológiai nyomásgyakorlásra. Összegezve tehát elmondható, hogy befolyásban talán nincs is akkora különbség a három szereplő között, sőt bizonyos tekintetben Török­ország és Irán ki is emelkednek regionális befolyásuknál - és ami legalább olyan fontos - elfogadottságuknál fogva. Materiális értelemben persze az Egyesült Államok hatalma jóval nagyobb, és jelentős regionális befolyással is bír - de e hatalom és befolyás a másik két szereplőétől különböző jellege miatt kevésbé váltható közvetlen politikai előnyökre, így elmondhatjuk, hogy gyakorlati szempontból a helyzet majdhogynem kiegyenlített.50 24 Külügyi Szemle

Next

/
Thumbnails
Contents