Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 4. szám - TÖMEGPUSZTÍTÓ FEGYVEREK - Háda Béla: Pakisztán "muszlim atombombája" - kényszerek és kockázatok
Pakisztán „muszlim atombombája" - kényszerek és kockázatok Ez a biztonsági rendszer napjainkban két ponton „ereszt". Egyrészt továbbra is elképzelhetők olyan alacsony intenzitású, területileg behatárolt fegyveres konfliktusok a két ország között, amelyek még nem provokálnak nukleáris csapást,48 de érzékelhető kockázatot jelentenek a helyi társadalmakra. Másrészt az a metodológia, amely a biztonságpolitika katonai dimenzióit helyezi előtérbe, nem ad megfelelő választ a nem katonai jellegű fenyegetésekre. Ezt a problémát Iszlámábádban is érzékelik, amit Khalid Kidwai tábornoknak a Landau olasz kutatóintézet munkatársai számára nyújtott tájékoztatója is bizonyít. A tábornok a pakisztáni Stratégiai Tervező Osztály képviseletében nyilatkozva elmondta, hogy a nukleáris válaszcsapás lehetséges reakció India olyan jellegű kísérleteire is, amelyek az ország gazdasági vagy politikai stabilitása ellen irányulnak.49 Világos, hogy e gondolkodásmód lényegében olyan mértékben próbálja kiterjeszteni a nukleáris elrettentés hatókörét, ahogy az már nem lehetséges. Mindez mutatja e módszer természetes korlátáit is, rámutatva arra, hogy az atomfegyverek - jóllehet a katonai erőviszonyokból adódó dilemmákat oldották - nem jelentenek abszolút gyógyírt Pakisztán egyre „nemzetközisedő" biztonságpolitikai vagy stabilitási problémáira. A hiteles nukleáris elrettentés technikai és intézményi feltételei ugyanakkor rendelkezésre állnak. A pakisztáni szakértők - főként Kadír Hán és Samar Mubrik - 60-70 robbanófej hadrendbe állítását tartották szükségesnek ehhez,50 amely napjainkra minden számítás szerint megvalósult. A fegyverek célba juttatásához szükséges hordozóeszközök területén is számottevő fejlődés figyelhető meg az utóbbi másfél évtizedben. A délázsiai ország elsősorban légi és szárazföldi indítási lehetőségekkel számolt. Előbbit 32 amerikai gyártmányú F-16-os és 50 francia Mirage 5PA vadászrepülőgépéről kísérelheti meg,51 míg utóbbihoz a nagy nyilvánosságot kapott ballisztikusrakéta-program szolgáltatta a megoldást. Ma Pakisztán taktikai robbanófejekkel felszerelt ballisztikus rakéták egész rendszerét tartja fenn, a 180 kilométer hatótávolságú Hatf-2 (Abdali) rakétáktól a 2500 kilométeres közép-hatótávolságú Hatf-6 (Shaheen-2) modellekig.52 A zömmel az utóbbi években rendszeresített eszközök fejlesztése a gazdasági nehézségek dacára is folyamatos, miáltal az ország képes korszerűsíteni nukleáris erőit, és regionális szinten fenntartani védőernyőjét. Pakisztán ezen a téren tehát fejlődőképesnek mutatkozik, nukleáris ütőerejével távlatilag is számolni kell. Bizonytalan jövő A Pakisztán politikai kilátásaival szemben megfogalmazódó kételyek a muszlim atombomba jövőjével kapcsolatban is számos kérdést vetnek fel. A dél-ázsiai nukleáris egyensúly és biztonság szavatolása, valamint az illetéktelenek távol tartása az atomfegyverektől egymással szorosan összefüggő feladatok. Utóbbi nélkül ugyanis aligha lehet garantálni az előbbit. Noha kétségtelennek látszik, hogy az iszlám köztársaság sok tekintetben 2009. tél 13
