Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)

2009 / 4. szám - TÖMEGPUSZTÍTÓ FEGYVEREK - Háda Béla: Pakisztán "muszlim atombombája" - kényszerek és kockázatok

Pakisztán „muszlim atombombája" - kényszerek és kockázatok Ez a biztonsági rendszer napjainkban két ponton „ereszt". Egyrészt továbbra is el­képzelhetők olyan alacsony intenzitású, területileg behatárolt fegyveres konfliktusok a két ország között, amelyek még nem provokálnak nukleáris csapást,48 de érzékelhető kockázatot jelentenek a helyi társadalmakra. Másrészt az a metodológia, amely a bizton­ságpolitika katonai dimenzióit helyezi előtérbe, nem ad megfelelő választ a nem katonai jellegű fenyegetésekre. Ezt a problémát Iszlámábádban is érzékelik, amit Khalid Kidwai tábornoknak a Landau olasz kutatóintézet munkatársai számára nyújtott tájékoztatója is bizonyít. A tábornok a pakisztáni Stratégiai Tervező Osztály képviseletében nyilatkozva elmondta, hogy a nukleáris válaszcsapás lehetséges reakció India olyan jellegű kísérlete­ire is, amelyek az ország gazdasági vagy politikai stabilitása ellen irányulnak.49 Világos, hogy e gondolkodásmód lényegében olyan mértékben próbálja kiterjeszteni a nukleáris elrettentés hatókörét, ahogy az már nem lehetséges. Mindez mutatja e módszer termé­szetes korlátáit is, rámutatva arra, hogy az atomfegyverek - jóllehet a katonai erővi­szonyokból adódó dilemmákat oldották - nem jelentenek abszolút gyógyírt Pakisztán egyre „nemzetközisedő" biztonságpolitikai vagy stabilitási problémáira. A hiteles nukleáris elrettentés technikai és intézményi feltételei ugyanakkor rendel­kezésre állnak. A pakisztáni szakértők - főként Kadír Hán és Samar Mubrik - 60-70 rob­banófej hadrendbe állítását tartották szükségesnek ehhez,50 amely napjainkra minden számítás szerint megvalósult. A fegyverek célba juttatásához szükséges hordozóeszkö­zök területén is számottevő fejlődés figyelhető meg az utóbbi másfél évtizedben. A dél­ázsiai ország elsősorban légi és szárazföldi indítási lehetőségekkel számolt. Előbbit 32 amerikai gyártmányú F-16-os és 50 francia Mirage 5PA vadászrepülőgépéről kísérel­heti meg,51 míg utóbbihoz a nagy nyilvánosságot kapott ballisztikusrakéta-program szolgáltatta a megoldást. Ma Pakisztán taktikai robbanófejekkel felszerelt ballisztikus rakéták egész rendszerét tartja fenn, a 180 kilométer hatótávolságú Hatf-2 (Abdali) rakétáktól a 2500 kilométeres közép-hatótávolságú Hatf-6 (Shaheen-2) modellekig.52 A zömmel az utóbbi években rendszeresített eszközök fejlesztése a gazdasági nehézsé­gek dacára is folyamatos, miáltal az ország képes korszerűsíteni nukleáris erőit, és re­gionális szinten fenntartani védőernyőjét. Pakisztán ezen a téren tehát fejlődőképesnek mutatkozik, nukleáris ütőerejével távlatilag is számolni kell. Bizonytalan jövő A Pakisztán politikai kilátásaival szemben megfogalmazódó kételyek a muszlim atom­bomba jövőjével kapcsolatban is számos kérdést vetnek fel. A dél-ázsiai nukleáris egyen­súly és biztonság szavatolása, valamint az illetéktelenek távol tartása az atomfegyverektől egymással szorosan összefüggő feladatok. Utóbbi nélkül ugyanis aligha lehet garantál­ni az előbbit. Noha kétségtelennek látszik, hogy az iszlám köztársaság sok tekintetben 2009. tél 13

Next

/
Thumbnails
Contents