Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 3. szám - KÖNYVEKRŐL - Matura Tamás: A hazai modern Kína-kutatás eredményei
Könyvekről derül fény megvesztegetési ügyekre, amelyek aláássák a társadalmi nyugalmat és - ami igazán veszélyesnek tűnhet a KKP-nak - a központi hatalomba vetett bizalmat. Talán ezeknél is aggasztóbb azonban a kül- és belpolitikai hullámokat egyaránt keltő nemzetiségi kérdés. Kínában 45 kisebbség rendelkezik autonóm területtel, amelyek az ország területének csaknem kétharmadát foglalják el (40. o.). Ugyanakkor a népesség számarányait tekintve a kisebbségek elenyésző hányadát teszik ki a népköztársaság lakosságának, amelynek több mint kilencven százaléka han kínai, míg a minoritások közül a legnépesebbnek számító ujgur közösség számaránya is csupán másfél százalékot ér el (49. o.). Számarányuk ellenére az ujgur és tibeti - Peking által szeparatistának- tekintett mozgalmak súlyos problémát okoznak a kormányzatnak. Peking azonban nem csupán felismeri a problémákat, hanem óvatos, hosszú távra tervezett reformok sorával igyekszik megoldani azokat. A politika terén természetesen nem a rendszer alapvető megújítása a cél, de a meglévő keretek között is kínálkozik lehetőség a feszültségek csökkentésére. Egyfelől fokozatosan bevonnak párton kívüli személyeket és szervezeteket a döntések előkészítésébe, másfelől vizsgálják az önkormányzatiság felsőbb szintekre (megyékre, városi kerületekre) történő kiterjesztésének lehetőségét. Az ideológia terén is észlelhető, hogy a párt álláspontja a korszellemnek megfelelően változik. Hu Csin-tao (Hu Jintao) elnöksége alatt került előtérbe a kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődés eszméje, a tudományos innováció és a környezetvédelem fontossága. A reformok melletti általános elkötelezettség a szakpolitikák terén is érvényesül. Az igazságszolgáltatási rendszer átalakítása nélkülözhetetlen az egyre inkább kiteljesedő piacgazdasági viszonyok működőképessége érdekében, az etnikai feszültségek csökkentésére a központi kormányzat jelentős gazdasági támogatásokat nyújt az elmaradott területek számára. A bankszektor további reformja is várható - annak ellenére, hogy a relatív zártság a pénzügyi válságban védelmet nyújtott a kínai bankrendszernek -, az átalakulást és liberalizációt a külföldi tőkebeáramlás segíti elő (53. o.). Kína aktuális helyzetének áttekintését követően Tálas Barna Kína társadalmi-gazdasági fejlődésének távlatai 2030-ig című tanulmányában bepillantást nyerhetünk a hatalmas ország következő két évtizedben várható pályaívébe. A szerző saját számításain alapuló, rendkívül részletes, Kína gazdasági és demográfiai mutatóinak alakulását bemutató táblázatok segítik az olvasót az eligazodásban. Igaz, nem könnyű prognózisokat készíteni több évtizeddel előre, mégis rendkívül fontos és izgalmas becsült adatok nyerhetők ezúton, amelyek nagyban segíthetik a 21. század első harmadára kialakuló nemzetközi viszonyok megértését. Tálas adatsorai a naturális mutatók között felölelik a vonatkozó demográfiai, foglalkoztatási, termelékenységi, energetikai, szállítási és tömegkommunikációs mutatókat, amelyek alakulása 2000-től napjainkig, illetve - prognózis alapján- 2030-ig árnyaltan mutatják be Kína várható fejlődési pályáját. Érdemes részletesen elidőzni a nemzetközi összehasonlításokban leggyakrabban emlegetett mutató, azaz a megtermelt és a felhasznált GDP előrejelzésénél. A szerző - a nemzetközi szakirodalom208 Külügyi Szemle
