Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 3. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Tóth Imre: Variációk konfliktuskezelésre. Bonn, Berlin és Budapest diplomáciai erőfeszítései a keletnémet menekültkérdés megoldására, 1989
Variációk konfliktuskezelésre formfolyamatokat továbbra is támogatni fogják.84 A kijelentés egyúttal nyílt válasz volt a magyar külügyminiszter aggodalmaira. Néhány órával korábbi tárgyalásukon Horn utalt arra, hogy a változások súlyos belpolitikai feszültséget váltanak ki a Szovjetunión belül. Egy esetleges moszkvai visszarendeződés hatásaival pedig Magyarország önmaga nem lenne képes megbirkózni.85 Genscher látogatásával nem ért véget a találkozók sora. A német kancellár november 19-én saját házában fogadta a magyar miniszterelnököt, hogy a legfontosabb feladatokat megbeszéljék. A találkozóra, amelyen elsősorban gazdasági kérdések kerültek terítékre, Németh kérésére került sor.86 Kohl a nyugatnémet támogatás deklarálásaként decemberben kétnapos látogatásra Budapestre érkezett.87 A gesztus kétségkívül Magyarországnak szólt. A bonni vezetők mindamellett tisztában voltak azzal is, hogy a magyar és lengyel reformok sikere nélkül az NDK-ban sem várható kedvező politikai fordulat. Az átalakulások mellett történő látványos és hatékony kiállással azt is igyekeztek megakadályozni, hogy az alig elkezdődött keletnémet változások zátonyra fussanak. Ez a politika rövidesen megérlelte a keletnémet állampolgárok utazási szabadságát korlátozó rendszabályok feloldását és a berlini fal november 9-i leomlását. Az átalakulás innentől kezdve irreverzibilis folyamattá vált, az NDK létező szocializmusa alig néhány héttel élte csak túl a határátkelők megnyitását. Elfogadott, modern szociológiai nézetek szerint a konfliktusoknak alapvető hozamuk az együttműködés képességének felismerése és az összetartás. A menekültkérdés nyugatnémet-magyar vetületét áttekintve nem nehéz felismerni, hogy noha a probléma megítélése és kezelése egyáltalán nem volt mentes az ellentétektől, az ebből adódó konstruktív, kooperatív konfliktusnak máig hatóan erős összetartó ereje keletkezett, és mindkét résztvevő győztesen került ki belőle. Jegyzetek 1 A dolgozat alapjául szolgáló kutatást a Nyugat-Magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Nemzetközi és Regionális Gazdaságtani Intézete támogatta. 2 Az újonnan publikált kötetek közül 1. pl. Horváth István: Az elszalasztott lehetőség. A magyar-német kapcsolatok 1980-1991. Budapest: Corvina, 2009., Andreas Oplatka: Der erste Riss in der Mauer. September 1989 - Ungarn öffnet die Grenze. Wien: Zsolnay Verlag, 2009. 3 1989. évi 15. törvényerejű rendelet a menekültek helyzetére vonatkozó 1951. évi július hó 28. napján elfogadott egyezmény valamint a menekültek helyzetére vonatkozóan az 1967. évi január hó 31. napján létrejött jegyzőkönyv kihirdetéséről. 4 Hanns Jürgen Küsters-Daniel Hofmann (szerk.): Deutsche Einheit. Sonderedition aus den Akten 1998. des Bundeskanzleramtes 1998/90. Dokumente zur Deutschlandpolitik [A német egység. Különkiadás a Szövetségi Kancellári Hivatal irataiból, 1989-1990. A német politika dokumentumai], München: Oldenbourg, 2005. 42. o. 2009. ősz 181
