Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 3. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Tóth Imre: Variációk konfliktuskezelésre. Bonn, Berlin és Budapest diplomáciai erőfeszítései a keletnémet menekültkérdés megoldására, 1989
Variációk konfliktuskezelésre nyugtalanságát fejezte ki amiatt, hogy a probléma jelentékenyen megterheli Budapest és Kelet-Berlin viszonyát, ezért azt igyekeztek leválasztani a kétoldalú kapcsolatokat érintő egyéb kérdésekről. Ez az információ nem tűnik légből kapottnak, tekintve, hogy magyar külügyi vezetők valóban tartottak a válságból, illetve az egész magyar kül- és belpolitika helyzetből adódó elszigetelődéstől. A határnyitás idején a romániai menekültkérdés, illetve a bős-nagymarosi probléma miatt amúgy is feszültséggel terhelt magyar-román és magyar-csehszlovák kapcsolatokat az újabb magyar „szerződésszegés" tovább élezte. Magyarország a szeptember 10-i döntést követően érezhetően defenzívába szorult saját szövetségesi környezetében/7 Idehaza ráadásul amiatt is aggályok merültek fel, hogy a következő időkben az NDK-n belüli fejlemények elvonják Bonn figyelmét a magyarországi változásokról, ami az ország külkapcsolatait érzékenyen érintette volna. Horváth István bonni nagykövet szeptember 19-én hasonló aggodalmaktól vezérelve tájékoztatta a kancellári hivatalban Rudolf Seiterst Magyarország helyzetéről. Kijelentette, hogy hazájának nem áll szándékában újra lezárni a határt. A konzervatív szocialista országok ellenkezése miatt mindazonáltal nem egyszerű kitartani ezen álláspont mellett. A magyarországi reformfolyamatok kibontakozása nem feltétlenül érdeke a nyugati államoknak, beleértve az Egyesült Államokat is, mivel ezek nem kívánnak jelentős változást a kelet-nyugati status cjuóban. Ráadásul a jelenlegi magyar politikai változások nyomán a szomszédos országok körében - minden szövetségesi viszony ellenére - a kisantant újjáéledésének és magyarellenességnek a jelei mutatkoznak. Ebben a helyzetben Magyarország magára maradhat. Ezt elkerülendő számítanak az NSZK támogatására. A kialakult helyzetben kiemelkedően fontos lenne egy magyar- országi kancellári látogatás mielőbbi lebonyolítására - folytatta Horváth. Seiters igyekezett megnyugtatni beszélgetőpartnerét, hogy a szövetségi kormány megadja a lehető legnagyobb támogatást Magyarországnak mind kétoldalú, mind a nemzetközi kapcsolatok alakítása során. A német politikus megértőén nyilatkozott a kancellári látogatás fontosságát illetően is.78 A német kormány mindenestre ötszázmillió márka erejéig hitelgaranciát vállalt Budapest kölcsönfelvételére, amellyel egymilliárd márkás hitelkeret nyílt meg a magyar kormány előtt. Helmut Kohl kancellár már másnap előhozakodott a Magyarországnak nyújtandó áthidaló kölcsön kérdésével az Európai Unió Bizottságának elnöke, Jacques Delors előtt is. Október 23-án a Bush elnökkel folytatott telefonbeszélgetésekor az amerikai elnöknek szintén megerősítette, hogy Németország minden segítséget kész megadni Magyarországnak, illetve a magyar kormánynak a közeljövőben.79 A gazdasági jellegű segítségnyújtás során ügyelni kellett arra, hogy Bonn és Budapest távol tartsa magától az NDK által többször hangoztatott szervezett emberkereskedelem vádját. Nem véletlen, hogy Genscher külügyminiszter az elektronikus és írott sajtóban azonnal visszautasította az erre vonatkozó vádakat.80 A nyugatnémet támogatásnak másfelől látványos gesztusokkal is igyekeztek jelét adni. Genscher még 2009. ősz 179
