Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)

2009 / 3. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Tóth Imre: Variációk konfliktuskezelésre. Bonn, Berlin és Budapest diplomáciai erőfeszítései a keletnémet menekültkérdés megoldására, 1989

Variációk konfliktuskezelésre nyugtalanságát fejezte ki amiatt, hogy a probléma jelentékenyen megterheli Budapest és Kelet-Berlin viszonyát, ezért azt igyekeztek leválasztani a kétoldalú kapcsolatokat érintő egyéb kérdésekről. Ez az információ nem tűnik légből kapottnak, tekintve, hogy magyar külügyi vezetők valóban tartottak a válságból, illetve az egész magyar kül- és belpolitika helyzetből adódó elszigetelődéstől. A határnyitás idején a romániai mene­kültkérdés, illetve a bős-nagymarosi probléma miatt amúgy is feszültséggel terhelt ma­gyar-román és magyar-csehszlovák kapcsolatokat az újabb magyar „szerződésszegés" tovább élezte. Magyarország a szeptember 10-i döntést követően érezhetően defenzí­vába szorult saját szövetségesi környezetében/7 Idehaza ráadásul amiatt is aggályok merültek fel, hogy a következő időkben az NDK-n belüli fejlemények elvonják Bonn figyelmét a magyarországi változásokról, ami az ország külkapcsolatait érzékenyen érintette volna. Horváth István bonni nagykövet szeptember 19-én hasonló aggodalmaktól vezér­elve tájékoztatta a kancellári hivatalban Rudolf Seiterst Magyarország helyzetéről. Kijelentette, hogy hazájának nem áll szándékában újra lezárni a határt. A konzerva­tív szocialista országok ellenkezése miatt mindazonáltal nem egyszerű kitartani ezen álláspont mellett. A magyarországi reformfolyamatok kibontakozása nem feltétlenül érdeke a nyugati államoknak, beleértve az Egyesült Államokat is, mivel ezek nem kí­vánnak jelentős változást a kelet-nyugati status cjuóban. Ráadásul a jelenlegi magyar politikai változások nyomán a szomszédos országok körében - minden szövetségesi viszony ellenére - a kisantant újjáéledésének és magyarellenességnek a jelei mutatkoz­nak. Ebben a helyzetben Magyarország magára maradhat. Ezt elkerülendő számítanak az NSZK támogatására. A kialakult helyzetben kiemelkedően fontos lenne egy magyar- országi kancellári látogatás mielőbbi lebonyolítására - folytatta Horváth. Seiters igye­kezett megnyugtatni beszélgetőpartnerét, hogy a szövetségi kormány megadja a lehető legnagyobb támogatást Magyarországnak mind kétoldalú, mind a nemzetközi kapcso­latok alakítása során. A német politikus megértőén nyilatkozott a kancellári látogatás fontosságát illetően is.78 A német kormány mindenestre ötszázmillió márka erejéig hi­telgaranciát vállalt Budapest kölcsönfelvételére, amellyel egymilliárd márkás hitelkeret nyílt meg a magyar kormány előtt. Helmut Kohl kancellár már másnap előhozakodott a Magyarországnak nyújtandó áthidaló kölcsön kérdésével az Európai Unió Bizottságá­nak elnöke, Jacques Delors előtt is. Október 23-án a Bush elnökkel folytatott telefonbe­szélgetésekor az amerikai elnöknek szintén megerősítette, hogy Németország minden segítséget kész megadni Magyarországnak, illetve a magyar kormánynak a közeljö­vőben.79 A gazdasági jellegű segítségnyújtás során ügyelni kellett arra, hogy Bonn és Budapest távol tartsa magától az NDK által többször hangoztatott szervezett ember­kereskedelem vádját. Nem véletlen, hogy Genscher külügyminiszter az elektronikus és írott sajtóban azonnal visszautasította az erre vonatkozó vádakat.80 A nyugatnémet támogatásnak másfelől látványos gesztusokkal is igyekeztek jelét adni. Genscher még 2009. ősz 179

Next

/
Thumbnails
Contents