Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 3. szám - ELMÉLET - Szörényi András: Smart power, avagy az év "felfedezése"
Szörényi András Viselkedési forma Elsődleges eszközök Kormányzati politikák Katonai hatalom kényszerítés elrettentés védelem fenyegetés erő kényszerítő diplomácia háború szövetség Gazdasági hatalom motiváció kényszerítés kifizetések szankciók segély juttatások szankciók A vonzás hatalma (soft power) vonzás tematizálás értékek kultúra politikák intézmények társadalmi diplomácia kétoldalú és multilaterális diplomácia A katonai hatalom talán a legtöbbet elemzett és kétségkívül legjobban mérhető hatalomtípus. Általánosságban az államokkal azonosítják, bár ebben a tekintetben lényeges változásoknak lehetünk tanúi. A gazdasági hatalom jelentőségének növekedését jól mutatja, hogy a Pentagon 2009- ben első alkalommal szervezett „gazdasági hadgyakorlatot", amelyben azt szimulálták, hogy egy nemzetközi gazdasági háború során a különböző pénzügyi nem állami szereplők (befektetési bankok, fedezeti alapok, pénzügyi befektetők) lépései hogyan hatnak az Egyesült Államok gazdaságára. A globális tőkeáramlás kihatásai azért is fontosak, mert egy pénzügyi és/vagy gazdasági válság következményeként összeomolhatnak államok, ami globális gazdasági és politikai instabilitáshoz vezethet.10 A gazdasági hatalmat bizonyos értelemben hard power más tekintetben soft power eszköznek lehet tekinteni. Ha a gazdasági érdekérvényesítés szankciók formájában jelenik meg, akkor a kényszerítés hatalmáról beszélhetünk, ugyanakkor ha egy vonzó gazdasági modell vagy a gazdasági jólét indukálta közeledés vagy mintakövetés formáját ölti, akkor egyértelműen a vonzás hatalmáról beszélhetünk. Ez utóbbinak vitathatatlanul egyik legjobb példája az Európai Unióhoz való csatlakozás szándéka által hajtott szabálykövetés és politikai, jogi igazodás a csatlakozni kívánó országok részéről. A lakosság körében végzett felmérések jól mutatták, hogy az EU által megtestesített „Nyugathoz tartozás", valamint a remélt gazdasági jólét kellően nagy társadalmi támogatást biztosított a szükséges intézkedések meghozatalához, a jogszabályok átvételéhez, az európai uniós tagságból adódó kötelezettségek elfogadásához. A fenti táblázat azonban nem tartalmazza a gazdasági hatalom soft power elemeit, amelyekről az EU-csatlakozás példáján korábban szó esett: vagyis a gazdasági modell, illetve a gazdasági jólét jelentette vonzerőt. Ez különösen most érdemel figyelmet, mivel a 2008-2009-es pénzügyi válság kapcsán megkerülhetetlen az a kérdés, hogy a szabadpiaci kapitalizmus amerikai, illetve euroatlanti modelljének megítélése milyen mértékben szenved csorbát, és milyen következményekkel jár. Altman megállapítja, hogy az Egyesült Államok és Európa a pénzügyi és gazdasági krízis következményeként elveszítheti gazdaságpolitikájának, illetve általánosságban az általuk képviselt 150 Külügyi Szemle