Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)

2009 / 3. szám - ELMÉLET - Szörényi András: Smart power, avagy az év "felfedezése"

Szörényi András szív, liberális internacionalista felfogással. A terrorizmus elleni küzdelemre koncent­ráló, elsődlegesen katonai eszközökkel operáló, unilaterális megközelítéssel szem­ben a szövetségesekkel együttműködésben kialakított liberális demokráciák globális rendszere kiküszöböli a háborúkat. Ráadásul míg a második világháborút követően az Egyesült Államokat világszerte győztesként ünnepelték, addig hatvan évvel később olajra éhes elnyomóként tekintettek rá a világ számos térségében. Az együttműködésre való nyitottság, a nemzetközi intézményekben való aktívabb részvétel, az emberi jogok érvényesítése mind olyan eszköz a liberális internacionalisták kezében, amellyel po­zitív irányba tudják befolyásolni az Egyesült Államok romló nemzetközi megítélését. A szabad kereskedelem, a gazdasági segélyezés javítja az Amerika-képet Afrikában, Ázsiában vagy akár Latin-Amerikában. A kulcs az, hogy más nemzetek üdvözöljék és ne nehezményezzék az amerikai vezető szerepet. Az Egyesült Államoknak Nőssel szerint nem mindig egyedül a leghatékonyabb fellépnie, hanem szövetségesei, a nem­zetközi intézmények vagy akár értékrendjének vonzereje segíthetik céljai elérésében. Mindezek a képességek és lehetőségek, amelyeket alternatívaként ajánl, és amelyet smart powerként foglal össze, lényegében egybeesnek a Joseph Nye Jr. által használt soft power kifejezés tartalmával. Nye 2004-ben a Foreign Affairs következő számában a terrorizmus elleni küzdelem prizmáján keresztül mutat rá a soft power fontosságára, de a cikk is azt sugallja, hogy a meggyőzés képessége a nemzetközi érdekérvényesítésben a jövőben nagyobb szerepet kell hogy kapjon.4 Washington erőszaktól mentes meggyőzési képességének csökke­nését súlyos problémának látja. Érvelése szerint ha az Egyesült Államok népszerűsége csökken, s nemzetközi megítélése negatívba fordul, akkor egyre nehezebben fog szö­vetségeseket találni, mind kisebb mértékben fogják céljait más országok önként előse­gíteni, aminek kézzelfogható negatív következményei lesznek. Történelmi példaként aláhúzza, hogy a hidegháborút sem lehetett volna csak katonai eszközökkel megnyerni, a feltartóztatás politikájának sikerében nagyon nagy szerepet játszottak a soft power esz­közök. Amint azt saját magáról 2006-ban írta5: amikor a soft power fogalmát megalkot­ta, másfél évtizeddel korábban, azt próbálta meg elemezni, hogy az Egyesült Államok befolyása a hidegháború megnyerését követően miért csökkent. Arra a megállapításra jutott, hogy a hatalmas katonai és gazdasági hatalom ellenére nem rendelkezett azzal a képességgel, hogy céljait vonzással, és ne kényszerítéssel érje el. A vonzás képességét, amely az amerikai értékekben, kultúrában rejlik, és amely az amerikai célokat és csele­kedeteket legitimálja mások szemében, nevezte el soft powemek, a vonzás hatalmának. Nye 2006-ban saját fogalmai alapján definiálta a smart power koncepciót. A kénysze­rítés erejének és a vonzás hatalmának (hard és soft poioer) megfelelően kiegyensúlyozott kombinációját tekintette annak. Kiemelte, hogy a soft power elemekre a korábbinál na­gyobb hangsúlyt kell helyezni. Ő ezt a megállapítást az Egyesült Államokra vonatkoz­tatta, de kétség kívül kiterjeszthetjük azt a 21. századi világrend minden szereplőjére ­148 Külügyi Szemle

Next

/
Thumbnails
Contents