Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 1. szám - ÁLLAMÉPÍTÉS - Rada Péter: Az államépítés folyamatának modellezése: fokozatos vagy szakaszos folyamat
Rada Péter Milyen tanulságokat lehet levonni az államépítés szakaszainak meghatározásából? A tanulmány legfőbb célja az volt, hogy először is definiálja azokat a fogalmakat, jelenségeket, amelyeket a témával foglalkozó különböző tanulmányok használnak ugyan, de gyakran egymással ellentétes értelemben. Az államkudarcok kérdésével foglalkozni, vagy a megoldási kísérleteket keresni, azaz államépítésről értekezni, ma már nem szokatlan, és nem is elhanyagolt területe a nemzetközi kapcsolatoknak, köszönhetően elsősorban annak, hogy a nemzetközi politika a gyakorlatban is igyekszik alkalmazni a tapasztalatokat és az elméleti tudást. Az államkudarcok jelensége nem új, és már több tudományterület is régóta foglalkozik a kérdéssel, hogy miként lehet a nem működő államokat, a gazdaság, a társadalom vagy a politika szempontjából működőképessé tenni. A fejlődésgazdaságtan legfőbb kérdése, hogy az egymástól független, de mégis interdependens nemzetgazdaságok között számos olyan található, amelyben nem fedezhető fel a hosszú távú és fenntartható fejlődés ígérete. Mindez viszont a világgazdaság egészének a normális működését veszélyezteti, vagyis szükséges, hogy megtaláljuk a gyógyírt az említett államok, nemzetgazdaságok problémáira. A tranzitológiai szakirodalom ezzel szemben elsősorban a politikai szférára koncentrál, és annak lehetőségét vizsgálja, hogy miképpen válhat egy adott állam demokratikussá, milyen előfeltételeket kell teljesíteni, hogy a zavartalan jövőbeli fejlődés biztosítva legyen. Az egyre önállóbbá váló „államkudarcok tudománya" némiképp igyekszik ötvözni az előbbi két diszciplína megállapításait, de az egyes szerzők túlságosan leszűkítő magyarázatokat adnak, így értelemszerűen az általuk javasolt megoldási kísérletek sem veszik kellőképpen figyelembe azt a tényt, hogy az államépítés hosszú, és többszörösen összetett folyamat. A BIEN modell elsődleges célja volt, hogy összefoglalja az említett tudományterületek eredményeit, és konstruktivista módon alternatív megoldási kísérletet javasoljon. A modell figyelembe veszi a téma összetettségét, és az egyes tudományterületeken belül felvetődő kérdéseket egy másik területről átvett módszertan vagy eredmény segítségével is magyarázza. Mint ahogy a tanulmány bemutatni igyekezett, az államépítés egyszerre szakaszos és fokozatos folyamat, azaz a vita végére nem lehet pontot tenni. Annyiban azért mégis előrébb tartunk, hogy kijelenthető: létezik előfeltétele a fenntartható fejlődésnek, ami a biztonságos élet alapfeltételeinek a létezését jelenti. Teljesen érthető, hogy amíg egy országban háború zajlik, addig felesleges azzal a problémával foglalkozni, hogy például a parlament nem működik, vagy hogy az alkotmányban kinyilvánított alapvető jogok sérülnek. De háborúban a gazdaság sem fejlődhet, mert szükségszerűen elmaradnak mind a belföldi, mind a külföldi befektetések. így világos, hogy a demokrácia kialakulásának nem a gazdasági fejlettség vagy fejlődés, hanem a biztonságos környezet az előfeltétele. Ebben az értelemben az államépítés két sza64 Külügyi Szemle
