Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 3. szám - EURÓPA - Király Gyöngyi: Balti régió: a kisállami projekt
Király Gyöngyi vitatnak meg. Témaválasztása a Balti-tengeri Államok Tanácsához hasonló, de sokkal inkább tűnik egy elit klubnak, amely megkerüli a tanácsot, és csak az északi és a balti államok vesznek benne részt. Ennek a szervezetnek egy változata az Északi-Balti Hatok (NB6), amely az uniós tagokból áll. Minden Európai Bizottság- és Általános Ügyek és Külügyek Tanácsa-ülés előtt egyeztetnek,117 és nagy valószínűséggel közös álláspontot alakítanak ki, más értelme nem is lenne ennek az egyeztetésnek. A legfurcsább a szervezetben, amit az előző fejezetben elemeztünk, hogy korábban a kis államok aggódtak leginkább a nagy államok elit klubja miatt, és most a kis államok hoznak létre tartós csoportokat. Ez az ellentmondás az állítások és a tettek között feltűnő. A központi csoportosulások (például Weimari Háromszög) elleni fellépés nem volt hatékony, ezért hoztak létre saját csoportot. E néhány regionális szervezeten kívül bemutathatnánk még többet is, de a kérdés ugyanaz maradna: mit tekinthetünk egyáltalán baltinak? A szervezetek célterületei általában jóval túl vannak a balti államok területén, de még a nevekben kifejezett Balti-tenger területén is túlmutatnak. Figyelembe véve a diskurzuselemzés eredményeit, azt látjuk, hogy a diskurzust sikerült átültetni tettekbe, de ezt annyira sokszínűén akarták, hogy a sokszínűség csapdába ejtette a szándékot. A sokféle balti szervezet nem tette tisztábbá, mit is jelent a régió, bár az mindenképpen észlelhető, hogy a tudatosság erősödött. Az is látszik a szervezetek terén, és a diskurzusban egyaránt, hogy Lengyelország, Oroszország és Németország útja más, nem olyan aktívak a területen. Oroszország számára az Északi Dimenzió mint tárgyalási keret fontosabb, mint egy balti érdekeket összefogó szervezet. Finnország pedig, összefogva az érdekeket, egyértelműen központi szereplő. A vizsgált időszakban is elő-előkerül a balti-tengeri régió. Egyrészt van egy a tenger környezetére vonatkozó stratégia (Vision of Strategies around the Baltic Sea 2010- VASAB), amely elméletben a part menti régiókkal foglalkozik, Németország és Oroszország területéről csak az érintett területeket vonták be, ezzel szemben Lengyelország egésze és Fehéroroszország is ide tartozik. A szervezet azonban megmaradt az elmélet szintjén. A területi tervezés megjelent az Európai Unió 2007-2013-as programozási időszakában, ahol külön terv készült a balti-tengeri régióra. Itt már valódi eszközök állnak rendelkezésre, amiket nemzeti és helyi szinten lehet felhasználni, és a fejlettebb országok vezető partnerek a programban. 2007 decemberében az Európai Tanács felszólította a bizottságot, hogy 2009. júniusra dolgozzon ki programot a balti-tengeri régióra.118 Látható, hogy az EU szerepe fontos abban, hogy tisztábbá tegye a regionális szervezetek alkotta képet, s persze a helyi uniós tagoknak is szerepük van ebben. Az Északi Dimenzió elveszi ugyan néhány eredeti balti szervezet hatáskörét, de tisztábbá teszi a képet, és a balti-tengeri régióra vonatkozó stratégia jobb körülményeket teremt a hatáskörök tekintetében. A stratégia nagyon gyakorlatias megközelítést mutat, és az Északi Dimenzió hatásával együtt, úgy tűnik, a valóban pragmatikus megközelítés került középpontba, mint ahogy azt a diskurzusnál is láttuk. 136 Külügyi Szemle
