Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 3. szám - EURÓPA - Király Gyöngyi: Balti régió: a kisállami projekt
Király Gyöngyi .közös a jövőnk és a közösen van szükségünk a balti-tengeri régió politikai stabilitására. Megegyeztek [országaink] az Agenda 21 feladataiban is. "92 Létezik egy harmadik megközelítés is, amely magába foglalja a part menti EU-tag- országokat, de Németországnak csak a part menti részét, Norvégiát, Oroszország part menti oblasztyait és esetlegesen Fehéroroszországot is. Ez a megközelítés leginkább az unió anyagaiban érhető tetten. Itt szintén a Balti-tenger a szervező erő, némi kiterjesztéssel. Ez egy újfajta zsáner, amely létezik a regionális felépítés kapcsán, de az önkép kapcsán nem, ami logikus is, hiszen állam fölötti a megközelítés, és azok részeivel foglalkozik. „A Balti-tenger alapvető fontosságú az Európai Unió számára. Ez egy olyan régió, ahol megtalálható két fontos prioritásunk: az EU bővítése és az EU-orosz kapcsolatok erősítése."93 „De azon tűnődtem, hogy talán egy új együttműködési keret, vagy talán nem is új, lehet a Balti-tenger, a balti-tengeri együttműködés. Mert ez valahol egy természetes együttműködési keret, és megtalálható benne az északi országok többsége, a balti országok, Lengyelország, Németország, és elég sok az együttműködés ezen a területen. "94 „Litvánia EU-tagsága pozitív hatással lesz a régió stabilitására, és előnyös lesz szomszédai számára. A balti-tengeri államok együttműködése, különösen a Balti-tenger államai, Lettország és Észtország között, ugyanúgy, mint a Lengyelországgal való partnerség, különleges fontosságú Litvánia számára. (...) Az Orosz Föderáció Kalinyingrádi Régiójával különleges helyet foglal el Litvánia Oroszországgal való kapcsolatában. "95 Korábban már megkülönböztettem a gyakorlatias zsánerhez kapcsolható speciális megközelítéseket, amelyek Németországhoz, Lengyelországhoz és Oroszországhoz köthetők, ez a regionális szerkezet kapcsán is megfigyelhető. Ezek az országok úgy tekintenek a balti szervezetekre, mint hasznos eszközökre, de nekik nem túl fontosak, így a régióról alkotott elképzelésük inkább alapul a kétoldalú kapcsolatokon, mint egy közös régión. Németország számára Dánia, a balti államok külön külön és Finnország fontosak, a lengyeleknek Litvánia, és kiemelik hogy jó kapcsolatokra törekszenek Fehéroroszországgal, Oroszországgal és Németországgal. „Lengyelország érdeke a keleti EU-politika elősegítése..., hogy jószomszédi kapcsolatot alakítsanak ki a Független Államok Közösségének államaival... Lengyelország üdvözöl, minden olyan indítványt, amely arra törekszik, hogy sokoldalú jószomszédi kapcsolatokat építsen. ”96 Oroszország továbbra is különleges zsánertípust képvisel, amely leginkább a Németországgal és a Finnországgal való kétoldalú kapcsolatokra koncentrál. Ez beleillik az 130 Külügyi Szemle
