Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 3. szám - NÉMETORSZÁG - Masát András: Régi és új pozíciók a magyar kultúra németországi megjelenésében: 1989-2009
Masát András • A magyar kultúra Berlinben, egy hagyományokkal teli, történelmi telken olyan új helyszínt kapott, mely modern, a „német-magyar" Bauhaus-hagyományokat is felelevenítő épületével a megújult német fővárosban méltó környezetben, méltó módon tud egy modern Magyarország-képet közvetíteni. Az épületnek, amelyben kiállítóterem, egy úgynevezett multifunkcionális - azaz filmek vetítésére, színházi fellépések és előadások tartására egyaránt alkalmas - terem, könyvtár, továbbá irodák, valamint kávézó, étterem és vendéglakások kaptak helyet, olyan adottságai vannak, amely Magyarország kulturális pozícióját nemcsak megerősítheti, hanem tovább is építheti azzal, hogy alkalmas helyszínt kínál a magyar-német és multikulturális találkozásokhoz. Amikor pedig - a hagyományok szellemében - a berlini Humboldt Egyetemen meglévő hungarológiai tanszék munkáját is segíti a magyar szellemi élet kiválóságainak meghívásával, valamint szemináriumi helyiségek rendelkezésre bocsátásával, szinergikus hatás érvényesülhet a tudomány és a kultúra vonatkozásában. Az új épület a három fő eseménnyel (alapkőletétel, bokrétaünnep és átadás) az évad keretéül szolgált, és berlini pozicionálása nagy sikerrel valósult meg. • Az 1956-os eseményekre való emlékezés az ország európai pozíciói szempontjából is fontos feladat, illetve lehetőség volt. Az évad keretében külpolitika és kulturális politika egymást erősítve - itt is a szinergikus hatás érvényesülésével - kiválóan tudott együttműködni a méltó németországi megemlékezések érdekében. Szintén az évad keretei között került sor a Szent Erzsébet-év, a Bartók születésének 125. évfordulója alkalmából meghirdetett 2006-os Bartók-év és a 2007-es Kodály-év megünneplésére. Ajövőbeli ilyen irányú kapcsolatokat is megalapoztuk: a 2011-es Liszt-bicentenárium előkészítése történt meg bonni és weimari fesztiválokkal, illetve a korábban beindult együttműködés Pécs és a Ruhr-vidék között is számos szállal erősödött. • A középgeneráció, illetve a nagy nevek mellett mindenhol meg tudott jelenni tehetséges képviselőkkel az ifjú generáció is, megteremtve ezzel a hosszú távú kapcsolatok személyi feltételeit. • Abban a hosszú folyamatban, amelyben a hagyományos, azaz a klisék, a sztereotípiák Magyarország-képe átalakul, illetve átalakítjuk, sikerült a modern „hangsúlyokkal" - úgy vélem - döntő fordulatot elérni: korszerű keretekben, korszerű tartalmakat közvetítve a kulturális paradigmaváltás új pozícióit jelöltük ki. Ebben az összefüggésben érdekes és fontos jelenség, hogy amíg a frankfurti könyvvásár után az irodalom és annak transzferje állt a középpontban, 2006/2007-ben „hallható" évadról, „hangok évadjáról" beszélhettünk: a 420 program csaknem fele zenei rendezvény volt. Ez jelzi, hogy az irodalom mellett zenei életünk jelentheti (ismét) a kulturális áttörés fő tartalmát. • Bebizonyosodott, hogy a pénzügyi kényszer által is indukált, már korábban is alkalmazott stratégia, amely partneri viszony kialakításával a helyi infrastruktúrát hasz102 Külügyi Szemle
