Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 3. szám - NÉMETORSZÁG - Kőrösi István: A magyar-német gazdasági kapcsolatok fejlődésének húsz éve (1989-2009)
A magyar-német gazdasági kapcsolatok fejlődésének húsz éve (1989-2009) 2. a high-tech-stratégia fejlesztése (a szövetségi állam és a nagyvállalatok szintjén egyaránt); 3. a vállalkozói szabadság és az önállóság ösztönzése; 4. az információs és kommunikációs technológia fejlesztésének és elterjesztésének ösztönzése; 5. a képzési rendszer minőségének biztosítása és további javítása. Összességében a válság Németországot súlyosan érinti, mind az Egyesült Államokkal való kapcsolatrendszer, mind az erős világpiaci függősége miatt. A döntően külső okokra visszavezethető válság súlyos belső hatásokkal jár, amelyek a német gazdaság összes fő területeinek pozícióit érintik. A német gazdaság erős, de sebezhető, mert nagy a válságérzékeny iparágak súlya (autógyártás, gépgyártás). Nagymérvű az exportra utaltság, és az ország pénzügyi összefonódásai is erősek. A válság nyilvánvalóvá tette, hogy nem egy klasszikus dekonjunktúra áthidalásáról, legyőzéséről van szó, hanem erősíteni kellene a reálgazdaságot, és növelni versenyképességét. A válságellenes politikát Németország kezdettől fogva fejlesztéspolitikaként, struktúrapolitikaként, exportpolitikaként szerette volna megvalósítani. E fő célról egyértelműen megállapítható, hogy ez eddig nem sikerült. Németország megtermelt GDP-jének 22 százaléka kerül exportra, de a jövőorientált iparágakban és a klasszikus exportiparágakban (például autóipar) ez az arány jóval magasabb. Minden negyedik munkahely Németországban az exporttól függ. Németország 2008-ban is a világ legnagyobb exportőre volt, megelőzve az Egyesült Államokat. A német export értéke több mint ezermilliárd eurót tett ki. Németország rendkívül ráutalt a külső piacokra, e mutatók jelzik legjobban a válságot: 2009-ben az export reálértékben várhatóan 8,3 százalékkal esik vissza, az import pedig 5,2 százalékkal csökken. Mivel Németország a visegrádi országok, köztük Magyarország legnagyobb külkereskedelmi partnere, a német külkereskedelmi mutatók csökkenése súlyos hatásokkal jár térségünkre s benne Magyarországra. A fejlesztések szempontjából elvben kedvező a vállalatoknak, hogy a cégekben átlagosan a sajáttőke-ellátottság 65 százalékot ér el az össztőkéhez viszonyítva, a rossz termelési profitkilátások és a zsugorodó piacok mellett azonban nem éri meg beruházni, így nem hatnak sem az ösztönző források, sem a saját tőkeerő. A német polgárok megtakarítási hajlandósága magas, sőt tovább nőtt: a németek bruttó jövedelmeik 16-18 százalékát takarítják meg 2009-ben, ez kivételesen magas arány. A 2008-2009-es állami válságellenes és fejlesztési csomagok összességükben hatalmas, több mint hétszázmilliárd eurós transzfert biztosítanak, ezzel a német a világ legnagyobb válságkezelő csomagja, jóval meghaladja az Amerikai Egyesült Államokét is. (Összességben 149 átfogó, konkrét intézkedéscsomagról van szó Németországban). Németország a válságkezelésben sem megalapozatlan szubvenciós politikát, sem indokolatlan restrikciós politikát nem kívánt alkalmazni, a gyakorlatban azonban mégis 2009. ősz 29
