Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 3. szám - NÉMETORSZÁG - Kőrösi István: A magyar-német gazdasági kapcsolatok fejlődésének húsz éve (1989-2009)
Körösi István tét jelentene, Zwischen-Europa (köztes Európa) helyett Közép-Európaként mint az európai integráció egyik mértékadó és jelentős súlyú gazdasági övezete szerepelhetne. A közép-európai országok és Németország közötti gazdasági erőviszonyok aszimmetrikusak, a kelet-közép-európai országok sokkal nagyobb mértékben függnek gazdaságilag és pénzügyileg Németországtól, mint fordítva. A rendszerváltástól az EU-csatlakozásig történő folyamatban, a társulások keretében és az uniós csatlakozás előkészítésében kereskedelempolitikailag Németország javára mutatkozott pozitív aszimmetria, azaz Németország építette le gyorsabban és nagyobb mértékben a vámokat és a kereskedelempolitikai akadályokat, a tényleges piacnyitásból viszont Németország profitált gyorsabban és többet, tehát e téren Németország élvezett pozitív aszimmetriát, mivel a kis közép- és kelet-európai országok gazdasági, piaci alkuereje és pozíciói gyengébbek voltak. Németország az erőviszonyokat tekintve az európai integrációban és a világgazdaságban sokáig gazdaságilag erősebb volt, mint politikailag, az újraegyesítés után a helyzet megfordult. Németország gazdasági és finanszírozási erejét az újraegyesítés utáni költségek, a keletnémet tartományok szanálása és újra beillesztése a német gazdaság egészébe nagymértékben lekötötte (évi 180-200 milliárd márkás, azaz mintegy százmilliárd eurós nagyságrendű kiadást indukálva). Ez önmagában a többszöröse annak, mint amennyit Németország az európai integráció finanszírozására fordít, és többszörösen meghaladja a kelet-közép-európai országokba történő beruházásokat. Németország gazdasági, pénzügyi erejét és teljesítőképességét jól jellemzi azonban, hogy a 2008-2009-es válságban pénzügyi forrásaiból több mint hétszázmilliárd eurót mozgósított válságelhárítási, stabilizációs programokra, ez a hatalmas szerepvállalás körülbelül 150 racionális, jól strukturált válságkezelési programban valósult meg. Németország nemzetközi gazdasági együttműködésében előtérben állnak a transzatlanti kapcsolatok, az európai integráció működtetése és fejlesztése, majd a Kelet- Közép-Európával, az új EU-10-ekkel kiépített kereskedelmi, működőtőke-kapcsolatok és kooperáció fejlesztése. (Ez egyben sorrendiséget is jelent, itt be nem sorolva az orosz, kínai, távol-keleti kapcsolatokat). A kelet-közép-európai országok, köztük Magyarország számára viszont a kapcsolatrendszerben egyértelműen az Európai Unió s annak vezető állama, Németország áll az első helyen a gazdasági, gazdaságpolitikai kapcsolatokat tekintve. Az EU kapcsolatrendszerét tekintve fontos, hogy „az európai integráció biztosította az europaizált német nemzetállam kialakulását,1 ezáltal Németország nem domináns vagy hegemón gazdasági szerepet tölt be a térségben, viszont a legfontosabb kereskedelmi, beruházó, technikaszállító szerepével a kelet-közép-európai országok gazdaságszerkezeti átalakulásának meghatározó tényezője. Németország kelet-közép- európai gazdasági pozícióinak kiépítése nemcsak e térség erőteljes, nagymérvű beépülését eredményezte a nemzetközi munkamegosztásba, hanem egyúttal az integrációba 26 Külügyi Szemle
