Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 3. szám - NÉMETORSZÁG - Kőrösi István: A magyar-német gazdasági kapcsolatok fejlődésének húsz éve (1989-2009)
Körösi István euró, ami a 2005. évinek jóval több, mint kétszerese. A román és bulgár külkereskedelmi mérleg német viszonylatéi hiánya 2005 és 2007 között rendkívül megnőtt; Romániáé több mint másfélszeresére, Bulgáriáé körülbelül egynegyeddel. A balti országok mindegyikének német viszonylatú külkereskedelme 1,1-1,2 milliárd euró hiánnyal zárult. Az új EU-10 tagországok német relációjú kereskedelmét értékelve még inkább kitűnik Magyarország EU-27-ekkel szembeni külkereskedelmi aktívumának jelentősége. A 2000- 2007-es időszakban Magyarország külkereskedelme az EU-27-ekkel, Németországgal, Franciaországgal, Nagy-Britanniával is rendre aktívummal zárult, 2005-2007-ben pedig Olaszországgal szemben is magyar többlet mutatkozott. Magyarország külkereskedelmi mérlege 2007-ben az EU-27-ekkel 6,518 millió aktívumot mutatott. Németországgal szemben 1,050, Franciaországgal szemben 252, Nagy-Britanniával 1,379, Olaszországgal 780 millió euró kereskedelmi többletet sikerült elérni (8. táblázat). A magyar-EU - s benne a magyar-német - kereskedelem többlete nagymértékben hozzájárul a más relációkban mutatkozó, döntően az energiaszállító országokkal és Kínával szembeni hiány finanszírozásához. A magyar-német gazdasági kapcsolatokban elengedhetetlen lesz a válság utáni korszakban azokra a hosszú távú tényezőkre koncentrálni, amelyek nélkülözhetetlenek a kereskedelem, a működőtőke-kapcsolatok, a tudományos és kutatás-fejlesztési együttműködés új korszakának megalapozásához. A kölcsönös kereskedelem mikrostruktúráját folyamatosan az igényekhez kell alakítani, a magyar infrastrukturális környezet leromlását meg kell fordítani, és muszáj koncepciózus fejlesztési stratégiát kialakítani. A legátfogóbb figyelmet a gazdaságpolitika kiszámíthatóságának és az új, stabil keretfeltételeknek kell szentelni. A fejlődés leginkább döntő tényezői azonban a humán tőke fejlesztése, minőségének alakítása, kínálati struktúrájának összhangba hozása a kereslet szerkezetével, a munkaerőpotenciál átalakításába és fejlesztésébe történő ésszerű beruházások, a foglalkoztatás feltételeinek, költségeinek és magasabb hasznának biztosítása a nagyobb hozzáadott érték révén mind a vállalatok, mind a munkavállalók számára. Korábban a tőkevonzás általános feltételei álltak előtérben, jelenleg a jövő megalapozásában a humán erőforrással kapcsolatos komplex stratégia kidolgozása és sürgős megvalósítása áll. Ezen egyaránt múlik a kétoldalú kapcsolatok fejlesztése és a nemzetközi versenypozíciók sürgetően szükséges javítása. Az újraegyesített Németország gazdasági partneri szerepe Kelet-Közép-Európában és Magyarországon a kibővített Európai Unióban A német újraegyesítés az európai integráció helyzetét, erőviszonyait, Németország politikai szerepét, az európai partnerekhez való viszonyát, kereskedelempolitikáját, pénzügyi helyzetét, finanszírozási tehervállaló képességét, erejét és hajlandóságát, azaz egész nemzetközi szerepvállalását döntően befolyásolta. A másik fő tényező a közép22 Külügyi Szemle
