Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 3. szám - NÉMETORSZÁG - Kőrösi István: A magyar-német gazdasági kapcsolatok fejlődésének húsz éve (1989-2009)
Körösi István Az Európai Unióhoz történt csatlakozás hatása Magyarország és az áj EU-10 országok külkereskedelmére német viszonylatban Az Európai Unióhoz történt csatlakozás sokrétű hatásairól különböző szempontok szerint gazdag szakirodalmi elemzések állnak rendelkezésre. A magyar-német gazdasági kapcsolatok szempontjából most arra a fejlődésre koncentrálok, hogy miként alakult a magyar export és import német viszonylatban az EU-csatlakozás előtt és után. Tanulságos ugyanezt megvizsgálni a többi újonnan csatlakozott közép- és kelet-európai tagország német viszonylatú külkereskedelmének alakulására vonatkozóan is. Magyarország Németországba irányuló exportja 2000 és 2004 között 1,26-szorosára, 2004 és 2008 között 1,31-szeresére nőtt. Magyarország importja Németországból ugyanezen időszakokban 1,24, illetve 1,37-szeresére bővült (1. a 19. táblázatot). A csatlakozást megelőző négy évben is valamennyi visegrádi ország Németországba irányuló exportja gyorsan növekedett. A legnagyobb exportbővítést Szlovákia érte el; 2,15-szörösére növelve német relációjú kivitelét. Magyarország, Csehország és Lengyelország export- növekedése az 1,26-1,34-szeres érték között mozgott. Megjegyzendő, hogy az unióhoz történt társulás hatására, az Európa-megállapodások végrehajtása nyomán 2001 végére a társult országok és az EU között a külkereskedelem liberalizálása az ipari termékekre gyakorlatilag teljesen megvalósult, így már 2002 után nem kellett kereskedelmi korlátozásokkal számolni az ipari termékek forgalmában. (A mezőgazdasági termékekre a korlátozások enyhítve ugyan, de egészen a csatlakozásig fennmaradtak). A már 2001 végétől kiteljesedett ipari szabadkereskedelem a fő tényezője annak, hogy a 2004. évi uniós csatlakozás az újonnan belépett országok számára nem hozott újabb lényegi áttörést, de fontos impulzust adott a kapcsolatok további fejlődésének. Ez német viszonylatban, amely az új EU-10-ek fő partnere, különösen érzékelhető. 2004 és 2008 között az új uniós tagországoknál a megelőző, 2000-2004-es időszakhoz képest is jelentősen megnőtt az export bővülési üteme német viszonylatban (is), kivéve Szlovákiát és Észtországot. Szlovákia esetében a korábbi rendkívüli exporterőfeszítés üteme nem volt fenntartható, de a bővülés szerényebb ütemben folytatódott. A szlovákhoz képest jóval kisebb ütemmérséklődést mutat Észtország. Az EU-csatlakozás pozitív hatását német viszonylatban az exportnövelésben a legnagyobb mértékben Csehország, majd Lengyelország, Szlovénia és Magyarország aknázta ki. A korábbi időszak jelentős dinamikája tovább nőtt. Lettország és Litvánia exportjának növekedési üteme is emelkedett. Románia és Bulgária kontrollként szolgálhat, hiszen e két ország csak 2007-től lett az EU tagja. Románia a 2004-2008-as időszakban is fenntartotta korábbi exportnövelési dinamikáját. Bulgáriáé mérséklődött ugyan, de így is mindkét balkáni ország csaknem párhuzamosan, mintegy másfélszeresére bővítette kivitelét. 20 Külügyi Szemle
