Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 3. szám - NÉMETORSZÁG - Kőrösi István: A magyar-német gazdasági kapcsolatok fejlődésének húsz éve (1989-2009)
Körösi István A vállalatok 36-37 százaléka ebben az időszakban jelentősen növelte magyarországi beruházásait, és 37-40 százalékuk a foglalkoztatást is bővítette. A vállalati összköltségek növekedését kedvezőtlennek tartják, a bérköltségeket tekintve 2007-ben a német vállalatok 37 százalékánál nőttek gyorsabban a bérköltségek az összköltségnél, negyven százalékuk szerint viszont csak hasonlóan. Az adózás előtti eredmény a legutóbbi években a vállalatok csaknem felénél nőtt, csökkenést 2007-ben 27 százalékuk jelzett. A német vállalatok több mint 42 százaléka növekvő exportbevételről adott hírt, egyhar- maduknál az exportbevétel változatlan, körülbelül egynegyedük számolt be csökkenő bevételről. A 17. táblázat összefoglalja a magyarországi befektetési tényezőkkel kapcsolatos megítéléseket, fontosság és elégedettség szempontjából. A gazdaságban tartósan megalapozott növekedésre, pontosabban fenntartható fejlődésre van szükség, ahhoz pedig beruházásokra. A beruházások növelése makroszinten a gazdaságpolitikai környezet minőségétől függ elsősorban, mikroszinten pedig az üzleti környezet, a termelési költségek és a piaci értékesítési kilátások függvényében alakul. A gazdaságpolitikai környezet tényezői közül a német vállalatok az adóterhek mértékének alakulását, a jogbiztonságot, az adórendszer és adóigazgatás működését, a gazdaságpolitikai kiszámíthatóságot és a korrupció elleni harcot ítélték a legfontosabbaknak. A gazdaságpolitikai környezet elemei közül a vállalatok leginkább az adóterhek mértékével, az adórendszerrel és adóigazgatással, a közigazgatással, a gazdaság- politikai kiszámíthatóságával és a korrupcióval kapcsolatban elégedetlenek. Látható, hogy éppen a legfontosabbnak ítélt tényezők állapotával szemben a legnagyobb az elégedetlenség. 2005 és 2008 között a gazdaságpolitikai környezet vizsgált 12 fontos tényezője közül 11-ben romlott az elégedettségi mutató, s csak az EU-tagság hatásával kapcsolatban javult. Az adóterhek nagyságával kapcsolatban fontos, objektív tény, hogy nemzetközi és uniós összehasonlításban Magyarországon a legalacsonyabbak közé tartozik az adóteher, igaz, néhány szomszédos ország nálunk is alacsonyabb adóterhet alkalmaz, másrészt a magyar adórendszer bonyolultsága és gyakori változtatásai miatt nagymérvű bizonytalansággal kell számolni. Az üzleti környezet tényezői közül a vállalati fizetési morált, a belföldi kereslet alakulását és a helyi beszállítók minőségét tartják a legfontosabbaknak. A 2005 és 2008 közötti időszakban a fizetési morál romlott, a belföldi kereslet kedvezőtlenül alakult, a helyi beszállítók rendelkezésre áliával kapcsolatban is nőtt az elégedetlenség. A helyi beszállítók minőségével kapcsolatos megítélés gyakorlatilag változatlan. A 21. században egyre fontosabb tényező a humán erőforrás mennyisége, minősége és szerkezete, a munkaerőpiac állapota. A német vállalatok a munkaerőpiac tényezőinek alakulását rendkívül fontosnak és növekvő jelentőségűnek ítélik. A fontossági skála, azaz a vonzóerőt meghatározó tényezők élén a munkaerőpiaccal, a munkavállalókkal szembeni elvárásokat találjuk. A munkaerőpiac tényezői közül sorrendben a 18 Külügyi Szemle
