Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 3. szám - NÉMETORSZÁG - Kőrösi István: A magyar-német gazdasági kapcsolatok fejlődésének húsz éve (1989-2009)
A magyar-német gazdasági kapcsolatok fejlődésének húsz éve (1989-2009) stabilitásának hiányát tartják a legaggasztóbbaknak, ami miatt inkább anyaországi bankokhoz fordulnak finanszírozásért. A német, illetve a német-magyar vállalatok között részegységtermelő, bérmunkát végző, összeszerelő, de komplex ipari termelő és szolgáltató cégeket egyaránt találunk. A vállalatoknak a magyar gazdasági környezetre, a mikro- és a makrogazdaságra gyakorolt hatása esetenként eltérő. Összességében általános vonás, hogy a németországi és magyarországi fajlagos költségszínvonal s benne a bérszínvonal különbségét aknázza ki. A működés tartós bázisát az jelenti, hogy a magyarországi termelékenység elmaradása a némettől kisebb, mint a bérszínvonalé, azaz tartós komparatív előny biztosítható. A minőség és megbízhatóság, a jellegüknél fogva stabil, tartós beszállítói kapcsolatok is valószínűsítik, hogy a német vállalatok jó része nem vándorol gyorsan tovább még olcsóbb bérszínvonalú országokba, viszont igényli a magyarországi gazdasági feltételek és a vállalatok működési keretfeltételeinek tartós, érdemi stabilizálását. A részegységtermelés és bérmunka termékeit nagyobbrészt Németországba exportálják, ami a magyar export fontos, tartós pillére. A német cégek magyarországi működőtőke-beruházásaiban a másik csoportot azok a cégek alkotják, amelyek fő célja a magyar piacon történő értékesítés, illetve ehhez kapcsolódóan a visegrádi piacokra és a Balkánra történő szállítás. A Magyarországon működő német vállalatok helyzetértékelése és várakozásaik A Magyarországon működő német vállalatok termelésének, beruházásainak, kereskedelmének alakulása nemcsak a magyar-német kapcsolatok fejlődésének kulcsfontosságú tényezője, hanem, gazdasági súlyuk révén, jelentőségük a magyar gazdaság pozícióinak, kilátásainak alakulása szempontjából is döntő fontosságú. A Német-Magyar Ipari- és Kereskedelmi Kamara évente készít konjunktúrajelentést a tagvállalatai körében végzett felmérések alapján, amelynek eredményei a helyzetértékelés szempontjából és a gazdasági szereplők értékelésének, várakozásainak megítéléséhez is fontosak. Az éves konjunkturális szempontok a rövid távú üzleti elemzésekhez nyújtanak támpontokat, itt most a hosszabb távú összefüggéseket, a fő tendenciákat szeretném bemutatni. A magyarországi gazdasági konjunktúra helyzetét és kilátásait a német vállalatok a tényleges adatok évről évre történt romlásának megfelelően ítélik meg. A magyar gazdaság helyzetét és a várható kilátásokat 2008-ban a cégek 57 százaléka rossznak tartotta. A német cégek saját helyzetüket és kilátásaikat viszonylag jobbnak ítélik, de a „jó minősítés" aránya 2005 és 2008 között folyamatosan jelentősen csökkent (a helyzetmegítélésben 47,2 százalékról 36,2 százalékra, a kilátásokban 43,0 százalékról 37,1 százalékra). A német vállalatok 60-66 százalékának árbevétele nőtt a 2005-2008-as időszakban. 2009. ősz 17
