Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 3. szám - NÉMETORSZÁG - Kőrösi István: A magyar-német gazdasági kapcsolatok fejlődésének húsz éve (1989-2009)
Körösi István korrelációt mutat az áruexport földrajzi és szerkezeti megoszlásával, ami igazolja, hogy a német beruházók egyik fő szempontja az exportpiacok biztosítása, az értékesítési lehetőségek kiszélesítése. A piacszerzés és piacbiztosítás fontosságát jelzi, hogy a német működőtőke-beruházások állományában az 1990-es évek közepétől napjainkig hatvan százalék fölötti a szolgáltató ágazatok részesedése, másrészt a beruházások növekvő aránya a kereskedelemben valósult meg, így mindkét terület az export előmozdításának fontos eszközévé vált. A visegrádi országokba, köztük Magyarországra irányuló műkődőtőke-beruházások másik alapvető indítéka a belföldi fajlagos termelési költségek csökkentése, az olcsóbb input biztosítása, a kedvező előállítási költségszínvonalú, visegrádi országokból származó beszállítások révén. A német vállalatoknak a visegrádi országok környezete növekvő vonzerőt jelentett és jelent a termelés egyes fázisainak áttelepítésére, mivel a termelési költségkülönbségek tartós előnyt garantálnak mindkét félnek. A termelési költségkülönbségek korántsem csak a bérszínvonal különbségén alapulnak, hanem a szakképzett munka, a kutatás- fejlesztés és infrastruktúra-használat, valamint a szállítási költségek együttes figyelem- bevételén alapulnak. A visegrádi térség részesedése a német működőtőke-exportban az 1990-es évek második felére meghaladta a tíz százalékot. 1995-ben a visegrádi térség a német működőtőke-export növekedésének fő célterületévé vált, megelőzve Délkelet- Ázsiát a dinamika terén. A visegrádi országok a német működőtőke-kivitel szempontjából a 2000-2008-as időszakban is megőrizték kiemelt szerepüket, de a 2008-2009-es válság, a konjunkturális hanyatláson túl, olyan strukturális problémákat jelez, amelyeket a válság elmúltával is kezelni kell, s az eddigi tendenciákat módosítják. Kiemelkedő probléma a válságérzékeny ágazatok magas aránya a beruházásokban (különösen a gépkocsigyártás, az elektronika egy része). Másrészt a visegrádi országok belső piacának bővülése is differenciáltabb és több területen lassúbb lesz. A visegrádi térségben létesített német részesedésű vállalatok körülbelül 25 százaléka folytat ipari tevékenységet, mintegy kétharmaduk a szolgáltatóágazatokban és a kereskedelemben működik. Az iparban kiemelkedő a gépkocsigyártás és a telekommunikáció részesedése, valamint a gépipari, az elektronikai és a vegyipari ágazatok szerepe. A visegrádi országokban a közvetlen német beruházások közül a legnagyobbakat Csehországban és Magyarországon valósították meg. Csehországban a legnagyobb beruházást a Volkswagen hajtotta végre a Skoda felvásárlásával. Magyarországon a Matáv privatizációjában a Deutsche Telekom vett részt, a Siemens a híradástechnikában jár az élen, az Audi Győrben létesítette egyik legkorszerűbb motorgyárát, a Hungária Biztosító több mint kétharmadát pedig az Allianz vásárolta meg. Az ezredfordulótól 2007-ig az összes magyarországi beruházások körülbelül húsz százalékát a külföldi tulajdonú vállalatok bonyolították le, amelyen belül a német működő tőke aránya kezdetben csaknem harminc százalék, az utóbbi években egynegyed körüli, alatti volt. 12 Külügyi Szemle
