Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 3. szám - NÉMETORSZÁG - Kőrösi István: A magyar-német gazdasági kapcsolatok fejlődésének húsz éve (1989-2009)
Körösi István A magyar-német kereskedelem áruszerkezetének átalakulása A magyar-német kereskedelem áruszerkezete az 1990 óta eltelt majdnem két évtizedben alapvetően átalakult, a kiviteli és a behozatali oldalon egyaránt. A változások jól tükrözik a magyarországi termelési és exportpotenciái átalakulását és a fogyasztási szerkezet megváltozását. Az átalakulás fő tényezője azonban a Magyarországon működő német vállalatok inputja és outputja. 1990 és 2008 között Magyarország termelési szerkezete és exportstruktúrája több mint hetven százalékban átalakult. A jelenleg termelt és kivitt áruk hét tizede 1990-ben még nem is szerepelt a magyar palettán. Ennek a történelmileg is kiemelkedő átalakulásnak a túlnyomó része, mintegy háromnegyedes aránya a magyarországi, de nem magyar tőkével magvalósított beruházások és fejlesztések eredménye. Az export felfutása, minőségének javulása, szerkezeti nemesedése is derivátum, döntően a Magyarországon megvalósított külföldi működőtőke-beruházások nyomán létrejött új export következménye. A Magyarországról származó, de alapvetően a külföldi, esetünkben a német vállalatok által generált fejlődésről van szó. A Németországgal folytatott kereskedelem szerkezete árufőcsoportok szerint alapvetően átalakult az 1990-2008-as időszakban. Az áruszerkezet átrendeződése már az 1990-es évek első felében jelentős mértékű volt, az átalakulás döntő korszakának viszont az 1995 és 2000 közötti időszak bizonyult, amikorra felfutott a Magyarországon letelepedett német vállalatok termelése, és exportjuk is beérett. A Magyarországon működő német vállalatok jó része Németországból szerezte és szerzi be termelési inputját továbbfeldolgozás, illetve összeszerelés céljából, így az import és az export ebben a vállalatcsoportban párhuzamosan növekedett, sőt a Magyarországon hozzáadott érték miatt az export értékének növekedése meghaladta az importét. A Németországba irányuló magyar kivitel áruszerkezeti változásainak fő tendenciái 1990 után a következők voltak (1. a 13. táblázatot). 1990-ben a mezőgazdasági termékek, élelmiszerek, ital és dohány tették ki német relációban a magyar kivitel egyötödét. Ez az arány az ezredfordulóra 3,4 százalékra csökkent. 1990-ben a német viszonylatul magyar export legnagyobb árufőcsoportját a nyersanyagok tették ki; 44 százalékos arányban szerepeltek, 2000-re arányuk egynyolcadra csökkent. A feldolgozott termékek aránya az 1990-2008-as időszakban általában növekedési tendenciát mutatott (a termékek statisztikai besorolásának változásai miatt az adatok csak korlátozottan hasonlíthatók össze). Megállapítható, hogy 2008-ban a feldolgozott termékek tették ki a magyar kivitel több mint egynegyedét. A legnagyobb változások egyértelműen a gépek, berendezések, szállítóeszközök árufőcsoportban következtek be, ezek 1990-ben még szerény; alig több mint 12 százalékos arányban szerepeltek a Németországba irányuló magyar szállításokban. Az ezredfordulón e termékcsoport részesedése meghaladta a magyar kivitel hetven százalékát. Arányuk azóta is magasabb a Németországba irányuló magyar kivitelben, mint az onnan származó magyar behozatalban, ami rendkívül érdekes 10 Külügyi Szemle
