Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 3. szám - NÉMETORSZÁG - Kőrösi István: A magyar-német gazdasági kapcsolatok fejlődésének húsz éve (1989-2009)
A magyar-német gazdasági kapcsolatok fejlődésének húsz éve (1989-2009) egyesítése és új alapokon történő nyitása Közép-Európa felé új korszak kezdete volt. A közép-európai országok nagy várakozásokkal és reményekkel, de az új helyzetben sok váratlan nehézséggel, részben illúziókkal és friss, de részleteiben gyakran kidolgozatlan stratégiával fogtak neki a kapcsolatok újrarendezésének Európa nyugati felével s mindannyiuk legnagyobb gazdasági partnerével; Németországgal. Az összeomlott hazai nagyvállalati termelés és a szétesett KGST-piac helyett Magyarország indította el először és a legnagyobb mértékben külkereskedelmének átrendezését és az európai integráció munkamegosztásába történő újra bekapcsolódását. Magyarország Németországba irányuló exportja 1990-ben 2294 millió eurót tett ki. Tíz év alatt a német relációjú magyar export csaknem ötszörösére növekedett és 2000- ben 10,633 millió euró volt. 1990-ben Magyarország Németországból 3099 millió euró értékben importált, így magyar oldalon 805 millió eurós hiány mutatkozott. A 1990-es évek közepére a magyar passzívum alig hatvanmillió euróra csökkent, 1998-tól viszont magyar aktívum keletkezett, mintegy három évtizedes magyar hiány után. Érdekes tény, hogy 2000 és 2008 között időarányosan abszolút értékben a magyar kivitel csaknem ugyanakkora növekményt mutatott, mint a megelőző évtizedben, a magyar export német viszonylatban több mint hétmilliárd euróval nőtt, 2008-ra 17,758 millió euróra (2. és 3. táblázat). Csehszlovákia 1993. évi szétválása után, a kezdeti intézményi, újjászervezési nehézségek, illetve új szervezeti struktúrák kialakításával, az 1990-es évek második felében Csehország és Szlovákia is erőteljesen dinamizálta német viszonylatéi külkereskedelmét. 1995 és 2000 között Csehország 2,38-szorosára, Szlovákia 2,13-szorosára, Lengyelország 1,88-szorosára növelte a Németországba irányuló exportjának értékét. A visegrádiak közül Magyarország exportbővítése volt a legnagyobb mértékű, kereken háromszoros. Magyarország, Csehország és Szlovákia exportbővítése német relációban nagyobb volt, mint importjuk növekedése, Lengyelország esetében fordított a helyzet. A kis balti országok exportbővítése jelentős volt, de importjuk növekedésétől elmaradt, exportkapacitásaik korlátozottsága és növekvő importigényük miatt. Az 1990-es évek második felében valamennyi visegrádi ország nagymértékben növelte Németországból származó importját; 1995 és 2000 között Csehország 2,12-szeresére, Szlovákia 2,10-szeresére, Lengyelország 2,23-szorosára. A magyar importbővítés volt a legnagyobb; német relációban 2,87-szeres. A balti országok közül Litvánia, majd Észtország bővítette leginkább behozatalát Németországból. A 2000 utáni időszakban a visegrádi országok lényegében fenntartották kereskedelmük dinamikáját Németországgal, amelynek az EU-val való társulás keretében megvalósított ipari liberalizáció folyamatos impulzust adott. Ez a liberalizáció 2001-re lezárult, de a kapcsolatok dinamikája folytatódott. A balti országok teljesítménye hul- lámzóbban alakult. Folytatták exportnövelési erőfeszítéseiket, de importigényük növekedése gyorsabb maradt. 2009. ősz 7
