Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)

2009 / 3. szám - NÉMETORSZÁG - Kőrösi István: A magyar-német gazdasági kapcsolatok fejlődésének húsz éve (1989-2009)

A magyar-német gazdasági kapcsolatok fejlődésének húsz éve (1989-2009) vekedési ütemet mutatott. Ez a tendencia majdnem két évtizeden át, a rendszervál­tásig folyamatos maradt. Az 1980-as évekbeli fejlődés hatására az NSZK részesedése a magyar külkereskedelemben növekedési tendenciát mutatott, míg az NDK partneri részesedése mérséklődött. Az 1980-as évek második felében az NSZK 16-17 százalékos és az NDK hat-hét százalékos részesedése együttes arányát tekintve elérte a két világ­háború közötti „békeévek" átlagát, tehát a fejlődési dinamika hatása a megosztottságon és akadályokon túllépve érvényesült. Kelet-nyugati viszonylatban fontos aszimmetriát mutatott, hogy az NSZK az 1980- as években a kelet-nyugati kereskedelem 20-25 százalékát bonyolította le, egyre me­redekebben növekvő arány mellett, a kis KGST-országok együttes részesedése viszont mindössze öt-hat százalékot tett ki. Németország gazdasági kapcsolatai a rendszerváltás utáni Közép- és Kelet-Európávai és Magyarországgal Az Európai Unió országai közül földrajzi fekvése, geopolitikai helyzete, a gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatok intenzitása, a politikai és a biztonsági tényezők alapján egyaránt Németország a legnagyobb mértékben érintett a Közép- és Kelet-Euró- pával folytatott kapcsolatokban. Az Európai Unióhoz történt társulás, majd a csatlako­zás szempontjából döntő fontosságú volt Németország hozzáállása, támogatása. A kö­zép- és kelet-európai országok rendszerváltásával és Németország újraegyesítésével alapvetően új korszak kezdődött Európa gazdasági viszonyrendszerében, különösen a közép- és kelet-európai térség fejlődési útjában egymással folytatott kereskedelmi, tőke és piaci értékesítési kapcsolataiban és az európai munkamegosztásba történő újra beta­gozódásával. Valamennyi közép-európai ország legnagyobb gazdasági, kereskedelmi és beruházó partnerévé Németország vált (kivéve a szlovák importot, az orosz-ukrán kőolaj és földgázszállítások miatt). Az újraegyesített Németország gazdasági kapcsolatrendszerében megerősödött a kettős kötődés: 1. Németország beágyazottságát megerősíteni és a döntésekben játszott szerepét fenntartani az Európai Unióban, 2. Egyértelműen kiépíteni és megszilárdítani Németország gazdasági pozícióit Közép- és Kelet-Európábán. A német újraegyesítés döntően befolyásolta az európai integráció erőviszonyait, Né­metország politikai és gazdasági szerepét, partnereihez való viszonyát, tehervállaló ké­pességét, valamint egész nemzetközi szerepvállalását. Az újraegyesítés növelte Német­ország súlyát az európai integrációban és a nemzetközi gazdaságpolitikában. A mintegy húszszázalékos népességgyarapodás mellett azonban az egy főre jutó gazdasági teljesítő- képességben nagymértékben romlott az ország pozíciója. A keletnémet tartományok be­lépése a gazdaság problémáit és finanszírozási terheit növelte, a tőke és árualap növekvő 2009. ősz 5

Next

/
Thumbnails
Contents