Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 3. szám - NÉMETORSZÁG - Kőrösi István: A magyar-német gazdasági kapcsolatok fejlődésének húsz éve (1989-2009)
A magyar-német gazdasági kapcsolatok fejlődésének húsz éve (1989-2009) a tíz új EU-tagországgal összehasonlítva Körösi István A magyar-német gazdasági kapcsolatok - néhány történelmi mérföldkő M agyarország legnagyobb külkereskedelmi, beruházó, technológiaszállító és kooperációs partnere Németország. Ez a szerep már a rendszerváltás idejére kialakult, és azóta is meghatározója a magyar-német kapcsolatoknak. Történelmileg a magyar-német (magyar-bajor) kapcsolatok rendezetten, gazdaságilag is hatást gyakorolva Szent István és Gizella koráig és Henrik német-római császárig nyúlnak vissza. A kereskedelmet tekintve Nagy Lajos kora óra folyamatosan dokumentálható, adatokkal igazolható, hogy a magyar kivitel fő irányai Ausztria, Eszak-Olasz- ország és Bajorország voltak. Zsigmond német-római császár és magyar király idejében a magyar aranybányászat Európa összes aranytermeléséből mintegy nyolcvan százalékkal részesedett, és Magyarország Európa legnagyobb aranyexportőre volt. A magyar aranykivitel kiaknázásának hasznát még Zsigmond uralkodása alatt - jó érzékkel - a bányákat bérbe vevő Fuggerek szerezték meg, s ez pénzügyi hatalmuk megalapozásának forrásává vált. Mária Terézia vámrendeletével és merkantilista politikájával a magyar kivitel nagyobbik részét a Habsburg Birodalom tartományaiba terelte, de a legnagyobb külföldi partner a birodalom határain túl Bajorország volt. Az 1867-es kiegyezés után kibontakozó gazdasági fellendülés kihatott a magyarországi német vállalatalapításokra, és tartós fellendülést hozott a magyar-német kereskedelemben is. Jelentősebb visszaesés az 1873. évi nagy bécsi tőzsdei és bankválság nyomán következett be, majd az 1890-es években az elhúzódó agrárválság nagyban sújtotta a magyar kivitelt. A két világháború közötti Magyarország igyekezett rendszeres külkereskedelmi többlet elérésére. Az utolsó békeévben, 1937-ben Magyarország exportja 588,6 millió pengő volt, míg importja 483,6 millió pengőt tett ki, azaz 105 millió pengő aktívum mutatkozott. Az 1930-as évekre általában is jellemző, hogy a magyar kivitel több mint húsz százalékkal 2009. ősz 3
