Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 2. szám - KÖNYVEKRŐL - Vámos Péter: Az Európai Unió és Kína kapcsolatai
Könyvekről The China Quarterly egykori szerkesztője, az ECAN (Europe-China Academic Network) kezdeményezője. Eberhard Sandschneider a Német Külügyi Tanács (DGAP) kutatási igazgatója, Zhou Hong pedig a Kínai Társadalomtudományi Akadémia Európa Kutató Intézetének igazgatója. Crossick és Reuter kötete külön részben tárgyalja a stratégiai, a geopolitikai, a kereskedelmi és a kulturális kapcsolatokat. A rövid, „policy paper" jellegű, néhány oldalas tanulmányokban a kínai és európai szerzők közösen vagy egymás írásaira reflektálva fogalmazzák meg a fő kérdéseket. A „stratégiai partnerség" pontosan nem definiált fogalma szolgál 2003 óta a kapcsolatok keretéül. Fraser Cameron, az ECAN igazgatója és Zheng Yongnian, a University of Nottingham professzora ennek a keretnek a megtöltését sürgeti. Tanulmányuk egy sor ajánlást tartalmaz, amelyek párbeszéd tartalmasabbá tételét, a tárgyalások hatékonyságának növelését célozzák. Azt láttatják, hogy az értékrend különbözősége ellenére az együttműködésre számos lehetőség van, akár közös tanulmányi programok meghirdetésével, akár az Európai Parlament és a kínai Országos Népi Gyűlés közötti kapcsolatokban. További írásokban terítékre kerül a környezetvédelem, az energiakérdés, a biztonságpolitika és az ENSZ reformja kapcsán elfoglalt kínai, illetve európai álláspont. A geopolitikai részben az Egyesült Államok szerepe, illetve a Tajvan-kérdés kínai és európai nézőpontú vizsgálata kerül terítékre. Önálló tanulmány foglalkozik Kína és az EU Ázsia-politikájával, a térségbeli multilaterális együttműködés lehetőségeivel. Végül a feszültségforrások is tárgyalásra kerülnek: a japán-kínai viszony, az Eszak-Koreával, Iránnal és Afrikával kapcsolatos kínai és európai megfontolások. A kereskedelem kérdésköre a WTO szerepének tárgyalásával indul, majd szintén a megoldásra váró ügyek következnek: Kína piacgazdaságként történő európai elismerése, a kínai valuta helye és szerepe a világ pénzpiacán, végül a Kínával szemben érvényben lévő európai fegyverembargó. A negyedik rész a kulturális és társadalmi kapcsolatokat tekinti át. A fejezetet Konfuciusz és a Kínában is hosszú éveket töltő európai politikus-gondolkodó, Jean Monnet (1888-1979) kölcsönösségen alapuló megközelítési módjának bemutatása vezeti be. Ezt a kormányzás és a külpolitika alapelvei (szuverenitás; a belügyekbe való be nem avatkozás; a hatalomgyakorlás „kemény" és „puha" módszerei; multipolaritás, multilateralizmus, bilateralizmus) terén meglévő hasonlóságokat és különbözőségeket elemző tanulmányok követik. A fejezet további tanulmányai a kínai civil társadalom kialakulásával és fejlődési lehetőségeivel, a tudásalapú társadalommal, a gazdasági fejlődés fenntarthatóságával és a demokrácia kérdésével foglalkoznak. A két záró tanulmány a kölcsönös megértés elősegítésének lehetőségeit vizsgálja. A Shambaugh-Sandschneider-Zhou „trojka" által szerkesztett kötet tizenöt tanulmánya a kapcsolatok történetének áttekintését követően először a Kínával kapcsolatos európai megközelítések néhány aspektusát mutatja be. Ennek része az európai (ponto2009. nyár 225
