Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 2. szám - KÖNYVEKRŐL - Vámos Péter: Kína kommunista pártja: sorvadás és alkalmazkodás
Könyvekről fennálló intézményrendszer iránti bizalmat, ezt némileg, ideig-óráig ellensúlyozhatja a megfelelő (és jól kommunikált) ideológia, amely a politikai berendezkedés stabilitásának érzetét kelti. Az ideológia a vezetés számára hivatkozási alap, a lakosság számára pedig tájékozódási pont, a követendő értékrend megalapozója. Az ideológia változása egyszerre mutatja a párt megújulási képességét és a folyamatosságot. A megfelelően tervezett ideológiai reform elegendő mozgásteret biztosít az intézményrendszer átalakítása számára, és elősegíti az új politikák társadalmi elfogadását. A 21. században három új elmélet jelent meg a párt ideológiájában, ezek egyben a párt reformjának átfogó programjaként is felfoghatók. Csiang Cö-min (Jiang Zemin) nevéhez kötődik a „három képviselet" (2001), Hu Csin-tao (Hu Jintao) elméleti munkássága pedig a „fejlődés tudományos szemlélete" (2003) és a „szocialista harmonikus társadalom" (2005) fogalma köré épül. A „három képviselet" elmélete szerint a KKP a haladó termelőerők, a haladó kulturális erők és a széles néptömegek szükségleteinek és érdekeinek képviselője. Csiang elmélete a KKP néppárttá válásának első elméleti megalapozása. Meghirdetése mögött az a felismerés áll, hogy a pártnak úgy kell képviselnie a lakosság széles tömegeit, hogy közben élcsapat jellegét is megőrizze. Eleinte a fő hangsúly az első képviseleten volt. E szerint a párttagság gerincét továbbra is a munkások, a parasztok, az értelmiség, a katonák és a káderek alkotják, de a változó viszonyoknak megfelelően az új, haladó társadalmi csoportok - vagyis a magánvállalkozók és a magánszektorból érkező más értelmiségiek - bevonása is szükséges. Hu Csin-tao 2002 óta a néppárti vonalat erősíti: a hangsúlyt az első képviseletről a harmadikra, vagyis a nép érdekeinek képviseletére helyezte. Ez azt jelzi, hogy a Hu Csin-tao-Ven Csia-pao (Wen Jiabao) vezetés csökkenteni akarja a lakosság különböző rétegei között egyre növekvő különbségeket, az elmúlt évtizedek gazdasági reformjának következtében kialakult feszültségeket. Hu elméleti munkásságához kötődik a „fejlődés tudományos szemlélete", amelynek célja a párt kormányzóképességének javítása, két fő jelszava pedig „az ember az alap" és az „átfogó fejlődés". A kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődés fontosságát hangsúlyozó elméletet a KKP 2007 októberében megtartott XVII. kongresszusa beemelte a pártalkotmányba. A „szocialista harmonikus társadalom" ismertető jegye Hu szerint a demokrácia, a jogállamiság, az igazságosság, az őszinteség, a megbízhatóság, a szeretet, a rend és biztonság, ember és természet harmóniája. A harmonikus társadalom politikájának alapja a stabilitás, a kormány és az emberek közötti bizalom. Ennek érdekében fellép a társadalmi ellentmondások ellen. E célok eléréséhez a biztos anyagi alapok megteremtése, gazdasági és társadalmi igazságosság, jól működő jogrend, a lakosság képzettségi színvonalának folyamatos emelése szükséges. A főtitkár a harmonikus társadalom kapcsán a gondolkodásbeli erényesség, a népen belüli ellentmondások helyes kezelése, a környezetvédelem, a jó kormányzás és társadalmi stabilitás fontosságát hangsúlyozza. 2009. nyár 221
