Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 2. szám - KÖNYVEKRŐL - Gecse Géza: Mozgásterünk és a két világháború
Könyvekről Jegyzetek 1 Konstantinápolyt és a tengerszorosok orosz birtoklását leszámítva, az új, 1919 utáni Európa kísértetiesen hasonlított a 19. században kialakított orosz pánszláv tervekre. L. pl. Nyikolaj Danyilevszkij: Oroszország és Európa című könyvében (1869) leírtakat. Erről részletesen 1. Gecse Géza: Bizánctól Bizáncig. Az orosz birodalmi gondolat. Budapest: Tankönyvkiadó, 2007. Különösen i. m. 107-109. o. 2 A varsói konferenciáról részletesebb beszámolót 1. http://www.gecse.com/090305_Vars.htm . 3 Alekszandr Bobrakov-Tyimoskin: Projekt „Csehoszlovakija": konflikt igyeologij v Pervoj Csehoszlovackoj reszpublike (1918-1938). Moszkva: Novoje lityeraturnoje obozrenyije, 2008. 4 Uo. 6.O. 5 Az orosz történész külön fejezetcímet szentel e problematikának: „Az állam »nem nyilvánvalósága«, »létrehozottsága«, »mesterségessége«. Uo. 15. o. 6 Uo. 9-10. o. 7 Uo. 13. o. 8 Uo. 83. o. 9 Uo. 57. o. 10 Uo. 56.0. 11 Uo. 59.0. 12 „A csehekben mint szlávokban azt az isteni szellemet látta, amely lehetővé teszi, hogy másokat szeressenek, és törekedjenek a magasabb felé." Uo. 29. o. 13 Uo. 26.0. 14 Uo. 27-28.0. 15 Az orosz történész itt megjegyzi, hogy e megközelítésből Masaryk nézetei egybeestek Wilson amerikai elnök elképzeléseivel. Uo. 41. o. 16 Vagy másként fogalmazva: „e küzdelem szükségszerű következménye." Uo. 42. o. 17 Uo. 43.0. 18 Uo. 44. o. 19 Uo. 49. o. 20 1920 elején cseh katolikus papok egy csoportja a huszitizmusra támaszkodva új csehszlovák katolikus államegyházat kívánt alapítani. Az 1921-es népszámlálás szerint másfél millió ember hagyta ott a katolikus egyházat, de húsz százaléknál többel nem csökkent a katolikusok aránya Csehországon belül sem. Uo. 63. o. 21 A Nyugatra (azon belül is Franciaországra) irányuló külpolitikai orientáció ezért megkérdőjelezhetetlen volt, amit a külügyminiszter személyének állandósága is kifejezett (Benes 1935-ig). Uo. 65. o. 22 Uo. 66.0. 23 Uo. 68-74.0. 24 „Ráadásul a cseh társadalmon belül is léteztek irányzatok, amelyek szintén nem vallották a magukénak a koncepció alapelveit. Ilyenek voltak a cseh jobboldali nacionalisták, a cseh radikális katolikusok és a kommunisták." Uo. 67. o. 25 Uo. 191-192. o. 26 „Tisza István gróf nemegyszer kijelentette, hogy semmiféle szlovák nép nem létezik." Uo. 151. o. vö. a Gulyás László könyvében írtakkal. Gulyás azt állítja, hogy Tisza a „tyúkszemre taposás" politikája mellett kompromisszumokra törekedett a szlovák politikusokkal még a világháború kitörésének évében is, amikor „tót konferenciát" szervezett. (L. Gulyás László: Edvard Benes. Közép-Európa-kon- cepciók és a valóság. Máriabesnyő-Gödöllő: Attraktor, 2008.113. o.) A világháború kitörése utáni időszakban pedig kifejezetten a szlovákokkal való jó viszonyra törekedett, és csupán 1915-ben lehet tevékenységét ebben a vonatkozásban „a kemény kéz" politikájával jellemezni. L. Uo. 118. o. 27 Az orosz szerző azt állítja, hogy „ritka kivételtől eltekintve, 1918-ig a szlovákoknak nem volt képviseletük a magyar parlamentben". Bobrakov-Tyimoskin: Projekt „Csehoszlovakija"..., i. m. 86. o. Ezzel szemben az igazság az, hogy azokban az években, amikor a Szlovák Nemzeti Párt nem bojkottálta a 216 Külügyi Szemle
