Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 2. szám - EURÓPA - Keszthelyi Éva: Kettős identitás és politika kapcsolata Belgiumban
Kettős identitás és politika kapcsolata Belgiumban multilateraüzmus laboratóriumaként szolgált.“3 Az 1921-ben létrehozott Belga-Luxemburgi Gazdasági Unióval (Belgisch-Luxemburgse Economische Unie - BLEU) vette kezdetét a két ország közötti gazdasági kapcsolatrendszer kialakítása, amely 1944-ben kiegészült Hollandiával, de a háború alatt megkötött vámuniós megállapodás csak 1948. január 1-én lépett életbe. A résztvevők kollektív érdekeit szolgáló Benelux-együttműködés annak ellenére, hogy a gazdasági unióról szóló szerződést 1958-ban aláírták, nem vezetett el a teljes gazdasági unió megvalósulásáig. A három ország 1957-es európai gazdasági közösségbeli tagságát követően is fennmaradt a Benelux Unió szerepe, amely hatáskörét idővel egyre több területre bővítette ki. Általánosságban elmondható, hogy kezdetben az európai integrációs folyamat stagnálása során a Benelux Unió felértékelődött, míg előbbi prosperálásakor a Benelux-együttműködés kissé háttérbe szorult. Azonban az 1985-ös Fehér könyv „több Európát, több Beneluxot" jelszava megszüntette az európai és Benelux- együttműködés egymást kizáró jellegét.54 Belgium ma is fontosnak tartja a három kis ország közötti együttműködés fenntartását, mert úgy véli, hogy befolyása az európai eseményekre - amely az EU-bővítés hatására elkerülhetetlenül csökkent - leginkább a tagállamok közötti proaktív két-, illetve többoldalú együttműködések keretében őrizhető meg. Ugyan az európai uniós politikák kapcsán nem mindig beszélhetünk egységes kis- állami, illetve nagyállami érdekekről, de a koalícióalkotás folyamatában Belgium számára továbbra is jelentős a Benelux-tagállamokkal való együttműködés fenntartása.55 A gazdasági, pénzügyi kapcsolatok ápolása mellett a Benelux-országok (küDpolitikai téren is gyakran együttműködnek. A kis államok a Benelux-együttműködés keretein belül kialakított közös álláspont révén kívánnak státusukhoz képest jobb tárgyalási pozíciót elérni a nemzetközi tárgyalásokon, konferenciákon és leginkább az Európai Unió fórumain. A Benelux-országok között megtalálható jelentős gazdasági és politikai érdekekből még nem következik egy egységes „Benelux-identitás" megléte, hiszen a sikeres regionális együttműködésnek nem előfeltétele, sem következménye egy egységes regionális identitás kialakulása. Ugyanakkor a Hollandia és Flandria közt meglévő közös (holland) nyelv56 által inspirált kulturális együttműködés sem jelenti azt, hogy a Hollandia és Flandria esetében közös kultúráról, életstílusról és mentalitásról, egyszóval közös identitásáról beszélhetnénk, hiszen a közös jellemzők mellett számos ponton (például vallási-ideológiai síkon, a társadalmi berendezkedés és politikai kultúra területén) eltér egymástól az Észak- és Dél-Németalföld területén élők identitása. Afrika-politika: kolonizációs múlt és identitás kapcsolata A kisállami identitás és külpolitika kapcsolatának elemzése során érdekes megvizsgálni, hogy Belgium 20. század közepéig tartó kolonizációs („nagyhatalmi") múltja mennyiben nyomta rá bélyegét a nemzeti identitásra, valamint, hogy az ország Afrika- politikája terén is megtalálható-e az egységes - flamandok és vallonok által egyaránt támogatott - belga külpolitikai álláspont. 2009. nyár 107
