Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 2. szám - EURÓPA - Keszthelyi Éva: Kettős identitás és politika kapcsolata Belgiumban
Kettős identitás és politika kapcsolata Belgiumban telenek lennének. A belga kormányzat emellett az 1980-as évek végétől kezdve az EU védelempolitikai szerepét kívánja növelni, és a kollektív haderővel rendelkező egységes védelmi rendszer kiépítését támogatja. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a közös védelempolitika iránti hű elkötelezettség ellenére az ország folyamatosan ragaszkodik ahhoz, hogy az európai biztonsági struktúra (Nyugat-Európai Unió, Eurocorps) ne kerüljön szembe a NATO-val, és a két szervezet kompatibilis maradjon. A kis ország esetében az európai biztonsági struktúra támogatása nem befolyásolta a transzatlanti kötődést, az EU, illetve NATO felé irányuló konfliktusos lojalitás nem került szembe egymással: míg az EU az ország gazdasági, addig a NATO biztonsági érdekeit szolgálja.48 Összességében, Belgium Európa-politikáját vizsgálva azt látjuk, hogy a kisállami identitás leginkább a szupranacionalizmus támogatásán keresztül jelenik meg, továbbá hogy az ország az európai integráció segítségével tett szert biztonságos nemzetállami létezésre, és szuveneritásának megőrzését szintén az Európai Unió kerete biztosította. Ebből kifolyólag a belga nagypolitika, a flamand és vallon pártok, valamint a közvélemény egyaránt támogatja az európai konstrukciót. Az európai integráció története során a belga nemzeti identitás, de hasonlóan a territoriális identitások sem kerültek szembe a kifejlődő európai azonosságtudattal, hanem komplementer módon átfedik egymást. Transzatlanti kapcsolatok A belga nemzeti identitás összetevőjeként értelmezhetjük az országnak az Egyesült Államokkal fenntartott kapcsolatát is. Ezen kapcsolat nem formálta ugyan annyira jelentősen a nemzeti identitás alakulását, mint például Nagy-Britannia esetében (ahol különleges kapcsolatról beszélhetünk), de a transzatlanti kapcsolatok kiépítése és ápolása a hidegháború alatt és ma is nagy jelentősséggel bír. Belgium kisállami identitásából kiindulva az ország védelempolitikája szempontjából a NATO-tagság kiemelt szerepet kap. Továbbá Belgium esetében a transzatlanti kapcsolatok fejlesztése nem hatott ellentétesen az európai integrációs folyamat során kifejlődő európai identitással, valamint az európai konstrukció folyamatos támogatásával. Történelme során az ország hol Európa-politikáját, hol transzatlanti kapcsolatait helyezte előtérbe, bár a belga-amerikai kapcsolatok sem voltak végig felhőtlenek; azok intenzitása folyamatosan változott. 2001 szeptemberét követően az ország az Egyesült Államokat támogatva aktívan részt vett a terrorizmusellenes intézkedések kidolgozásában, valamint 2002 eleje óta a mai napig a NATO-erőkkel együttműködve segíti az afganisztáni államépítést. Az afganisztáni háború idején meglévő transzatlanti együttműködés nem sokkal később háttérbe szorult. A belga-amerikai kapcsolatok 2002-2003-as elidegenedésének oka nem egyfajta kisállami „antiamerikanizmus"-ban keresendő; a kapcsolatok az Egyesült Államok Irak-politikájának következtében romlottak meg. Guy Verhofstadt ellenezte az Irak elleni fegyveres fellépést, és az ENSZ által lefolytatott szigorúbb vizsgálatot részesítette előnyben. Az Egyesült Államok ennek következtében megkérdőjelezte, hogy 2009. nyár 105
