Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 2. szám - EURÓPA - Keszthelyi Éva: Kettős identitás és politika kapcsolata Belgiumban
Keszthelyi Éva csoportosulás közül Belgium francia nyelvű részén, és 1995-ig nem kapott elegendő szavazatot ahhoz, hogy jelentős politikai szereppel bírjon.32 A párt kezdetben ellenezte ugyan a belga nemzet felbomlásához vezető államreformokat, de a negyedik államreformot követően már a tartományi föderalizmus mellett áll ki. Az FN a Vlaams Biokhoz hasonlóan erősen bevándorlásellenes pártként határozza meg magát, de míg a „A mi népünk először!'' szlogen alatt a VB a flamand népre, addig a Front National a belgákra utalt ugyanezzel a kifejezéssel. A flamand identitás kulturális jellegével szemben a vallon identitás regionális jellegét „bizonyítja" a vallon politika német ajkú belgákhoz való viszonya is. Míg Belgium német nyelvű lakossága identitásának megerősítése érdekében a föderális állam keretein belül ugyanolyan hatásköröket kíván magának, mint Flandria és Vallónia - ahogy azt az alkotmány meg is határozza -, addig a vallonok erről hallani sem akarnak. Az ezzel kapcsolatos frankofon politikai diskurzusokban élő attitűdöt a volt vallon miniszterelnök, Jean-Claude Van Cauwenberghe szavai illusztrálják a legjobban: „Minden egyes állampolgár, aki Vallóniában lakik, számunkra vallon. A frankofon vallon többség mellett vannak német nyelvű vallonok is, de ők elutasítják a szó nagylelkű és multikulturális definícióját. Ezért ők lényegileg szeparatisták, akik a Vallon régióhoz kapcsoló köldökzsinórt el akarják vágni."33 Ebből következően a vallon politikai pártok (nem csak a szélsőjobboldali FN) nem kulturális, nyelvi, hanem mai is inkább regionális, területi identitást hordoznak magukban. Összességében megállapítható, hogy a Vlaams Biok (mai nevén Vlaams Belang) a közös nyelvre és kultúrára épülő német népi nacionalizmus (flamandok, Flandria) modelljére, a frankofon Front National pedig az állami nacionalizmus (belgák, Belgium) modelljére épít, és ezért a két párt két eltérő identitás közvetítőjeként jelenik meg a politikai életben. Nemzeti identitás a mai pártok szemével A három tradicionális pártcsalád, a zöld és szélsőjobboldali pártok „képviselőit" ma is megtaláljuk a flamand és vallon oldalon egyaránt.34 A két szélsőséges nacionalista párton kívül, a hagyományos és zöldpártok programjai nem fogalmazzák meg közvetlenül a nemzeti identitásról vallott elképzeléseiket. Ezen pártok 2007. június 10-i választási programjai csupán közvetetten utalnak a kollektív identitás kérdéseire. A flamand és vallon szélsőségesen nacionalista párt 2007-es választási programja közül a nemzeti identitás kérdését a Vlaams Belang tárgyalja részletesebben. A flamand nacionalista párt programjában a nemzeti identitás olyan értékes kötődésként jelenik meg, amely különleges védelmet igényel. A program olyan sokoldalú kulturális identitást említ, amelyben a holland nyelv szerepét emeli ki: „a holland nyelv lényegi alkotóeleme kulturális és nemzeti identitásunknak. "35 A párt szerint FFollandiával azért kívánatos szoros kapcsolatokat ápolni, mert a két országot összeköti a közös nyelv, a nagyrészt hasonló történelem, és az azonos kulturális közösség. A VB ellenzi az utópisztikus 100 Külügyi Szemle
