Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 2. szám - EURÓPA - Keszthelyi Éva: Kettős identitás és politika kapcsolata Belgiumban
Keszthelyi Éva ban szerepel, vagy amire külföldön hivatkoznak. Ugyanakkor a nemzetépítés szerves folyamatának hiánya miatt a nemzettel való azonosulás mindig is relatív gyenge volt Belgium estében, még az ország föderalizálásának kezdetét megelőzően is.6 A belga nemzethez való kötődés általánosságban Vallóniában sokkal erősebb, mint Flandriában. Az ISPO-PIOP-felmérés adataira támaszkodva megállapítható, hogy a vallon lakosság csaknem egyharmada kizárólag belgának tekinti magát, míg Flandriában ez az arány csupán 12 százalék körül van. Az ország déli és északi részében egyaránt a lakosság legnagyobb arányban „ugyanannyira érzi magát flamandnak/vallonnak, mint belgának". Lényeges eltérés a második leggyakrabban megjelölt válasz esetében mutatható ki: míg Flandriában „inkább flamandnak, mint belgának", addig Vallóniában „kizárólag belgának" érzi magát a lakosság 23,9, illetve 30,8 százaléka. Továbbá a válaszadók kétszerese tekintette magát kizárólag flamandnak, mint kizárólag vallonnak. Flandria Vallónia Kizárólag flamand/vallon 7,4 3,6 Inkább flamand/vallon, mint belga 23,9 8,3 Annyira flamand/vallon, mint belga 42,8 39,1 Inkább belga, mint flamand/vallon 14,0 18,2 Kizárólag belga 11,9 30,8 Azonosulás Belgiummal és a régiókkal Flandriában és Vallóméban, 2003 (százalékban)7 A társadalomtudományi felmérésekből az is nyomon követhető, hogy az erős belga identitás az 1970-es évektől kezdve hogyan vált nemcsak a vallonok, hanem a társadalom egyre szélesebb körének öntudatává: míg a flamand lakosság Flamand Közös- séggel/régióval8 való azonosulása 1986-ot megelőzően felülmúlta a Belgiumhoz való kötődést, addig a kilencvenes évek második felétől már a flamandok abszolút többsége is a belga nemzettel azonosítja magát. Tehát az 1970-ben elkezdődött föderalizációs folyamatot követően nem csökkent a belga identitás ereje, hanem még erősödött is a nemzeti öntudat. A belga és szubnacionális identitások nem kizárják, hanem sokkal inkább kiegészítik egymást. A belga identitás kialakulása A belga identitás fejlődése szorosan összefügg a mai Belgium területének történelmével, amelyet nagyrészt az európai hatalmi egyensúlyi rendszer változásai alakítottak. A modern belga állam területének részei legelőször a 15. században kerültek egységes politikai irányítás alá, amikor is a Burgundi-dinasztia hatalmát területszerzéssel kívánta növelni, és egységesítette a fennhatósága alatt álló területeket.9 Amíg a mai Belgium területének történelmét folyamatosan a szomszédos nagyhatalmak irányították, addig a kontinens többi, független államában a 15-17. században kezdődött el a nemzettudat, a nemzeti identitás kifejlődése. A Burgundi-idők viszonylagos függetlenségéhez képest az azt követő századokban a relatív önállóság elvesztésével a németalföldi területeken nem kezdődhetett el az egységes nemzettudat érzésének kifejlődése. 90 Külügyi Szemle
