Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)

2009 / 2. szám - NATO - Türke András István: De Gaulle-tól Sarkozyig: Franciaország és a NATO viszonya (1966-2009)

Türke András István rikai tábornok. Chirac ezt vette célba, és német-olasz támogatással azt szerette volna elérni, hogy az AFSOUTH parancsnoka is európai legyen, lehetőleg francia... Abban az időben általános vita zajlott a NATO és az EU struktúráinak a Földközi-tenger térségében történő esetleges fúziójáról. Felmerült egy európai admirális kinevezése (NATO és WEU fennhatóság alatt), melyet egy amerikai admirálisa (NATO, USA) támogatott volna. Mindezek a párhuzamos NATO-WEU-hadműveletek problémái, és a NATO 5. cikkét nem érintő közös NATO-WEU Sharp Guard misszió következményei kapcsán merültek fel. Végül is Chirac elnök törekvései felemás eredménnyel végződtek. Franciaországnak nem sikerült megszereznie a nápolyi parancsnokságot, a D-SACEUR tisztséget tovább­ra is brit vagy német tábornokok tölthettek be. Franciaország az eredeti terveknek meg­felelően csak a kormányközi szervekbe integrálódott vissza (az integrált katonai szer­vekbe, ahol a döntéseket nem egyhangúlag hozzák, nem) a következő három szinten: • ettől kezdve a francia védelmi miniszter részt vesz a NATO védelmi miniszterei­nek találkozóin; • a francia haderők vezérkari főnöke részt vesz a Katonai Bizottság ülésein; • francia tisztek részt vesznek a Katonai Bizottság alá rendelt nemzetközi vezérkar munkájában. PARTICIPATION FRANCAISE AUX STRUCTURES DE L'OTAN 80 Külügyi Szemle

Next

/
Thumbnails
Contents