Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 2. szám - OROSZORSZÁG - Gyarmati István: A medve újra élesíti körmeit: cirkusz vagy valóság ?
A medve újra élesíti körmeit: cirkusz vagy valóság? Gyarmati István lagyimir Putyin hatalomra jutása óta számos alkalommal merült fel a kérdés, merre is tart Oroszország. Sokan reménykedtek - vagy még most is reménykednek? hogy a diktatúrák kora Oroszországban - is - véget ért, és végre a világ legnagyobb országa is elindult a demokratikus átalakulás útján. Sokan mások - köztük e sorok írója is - szomorúan konstatálják, hogy ez továbbra, ismét csak illúzió, hiú remény, mert Oroszország annyi demokratizálódási, vagy ha úgy tetszik, europaizálódási kísérlet után ismét visszatért a szokásos útra, a tekintélyuralmi államkapitalizmus útjára. Ezt a tényt, természetesen, igen eltérő módon látják és értékelik a világ különböző részeiben. A legérzékenyebben, érthető módon, azok az országok reagálnak rá, amelyeket ez a politikai irányvonal és elsősorban az ebből eredő újjáéledő terjeszkedő nagyhatalmi külpolitika a leginkább érint: Oroszország szomszédai, a volt Szovjetunió területén létrejött új államok. Sokan közülük megnyugvással látják a dolgok ilyeténképp alakulását, hiszen saját autoriter rendszerük számára egy demokratizálódó Oroszország legalábbis a külső támogatás elvesztését, de akár még reális külső fenyegetést is jelentett volna. Ugyancsak megnyugvással látja ezt Kína, amelynek - legalábbis egyelőre - egy autoriter Oroszország számos tekintetben szövetségesként jelentkezik - még akkor is ha egyre inkább Kína használja fel Oroszországot, mint fordítva (bár ezt Oroszország egyelőre nem akarja észrevenni). Egy agresszív Oroszország azonban súlyos fenyegetésként jelentkezik azon országok számára, amelyek valamilyen fajta demokratikus átalakulás útjára léptek vagy/és egyértelműen az európai orientáció mellett kötelezték el magukat. így a putyini politika rendkívüli mértékben nyugtalanítja Azerbajdzsánt, Grúziát, Moldovát és Ukrajnát, de potenciálisan, a nem túl távoli jövőben ezekhez az országokhoz csatlakozhat Örményország és Fehéroroszország is. Ezektől az országoktól teljesen eltérő helyzetben vannak a balti országok, amelyek a NATO és az Európai Unió tagjai lévén tulajdonképpen biztonságban érezhetik magukat az orosz politikával szemben, de amelyek ezzel együtt igen nyugtalanul szemlé2009. nyár 41
