Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 2. szám - OROSZORSZÁG - Bába Iván: A putyini Oroszország bel- és gazdaságpolitikájának kialakulása és főbb elemei
A putyini Oroszország bel- és gazdaság- politikájának kialakulása és főbb elemei Bába Iván A Szovjetunió 1991. decemberi felbomlását követően az egykori szovjet tagköztársaságok, így az Orosz Föderáció is az önálló fejlődés útjára lépett. A Független Államok Közösségének megteremtésével Jelcin orosz, Nazarbajev kazak és Suskievics fehérorosz vezető kihúzta a talajt Gorbacsov lába alól, akinek nem maradt más, mint a hatalomból történő távozás. Gorbacsov lemondásával a Szovjetunió megszűnt létezni. Ismét előállt az orosz-szovjet történelem sajátos időszaka, az állandósulni látszó, örök átmenet. Az orosz politikai rendszer történelmileg rendkívül rövid idő, mintegy tíz év alatt szovjet típusú rendszerből az orosz történelmi fejlődés sajátos jegyeit magán viselő, autoriter elemekkel keveredő, de mégiscsak a demokratikus fejlődés irányába mutató politikai rendszerré alakult. A gyors átalakulással magyarázható az első orosz elnök, Borisz Jelcin személyéhez fűzhető politikai rendszer - ellentmondásoktól sem mentes - sajátos fejlődése. A Putyin által átvett „jelcini örökség" kétségkívül nem volt könnyű. 1999-2000 fordulóján az ország a szétesettség állapotában volt, eluralkodott a bizonytalanság. A csecsen eredetű terroristaakciók az ország egységét veszélyeztették, a Kaukázusban polgárháborús állapotok uralkodtak, a csecsének a terror kiterjesztésével próbálkoztak. Mindez odáig vezetett, hogy már Moszkvában is házakat robbantottak fel. (Igaz, a mai napig nem tisztázódtak teljes mértékben ezek körülményei.) Mindenesetre tény, hogy Putyin felemelkedése a kialakult (kialakított) háborús pszichózis mentén történt. De nemcsak a csecsen törekvések veszélyeztették az ország területi egységét, az egyes régiók is a kiválás határán voltak. Néhány föderációs képződmény saját alkotmányos helyzetét úgy határozta meg, hogy „az Oroszországi Föderációval társult, szuverén állam". Oroszország gazdaságilag is mélyponton volt, eljutott a fizetésképtelenség határára, az oligarchák hatalma és a gazdasági bűnözés nem ismert határokat, az infláció 36 százalékra szökött, a gazdasági helyzet összeomlást sejtetett. Az ország nem tudott kilábolni az 1998-as pénzügyi válságból, mind többen követelték az elnök távozását s új politika meghirdetését. A világpiacon az energiaárak növekedése 1999-től meg2009. nyár 13
