Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 2. szám - OROSZORSZÁG - Terényi János: Előszó helyett. Reflexiók Oroszország megítéléséről és a magyar-orosz viszonyról
Előszó helyett. Reflexiók Oroszország megítéléséről és a magyar-orosz viszonyról zatos kiszélesítésében ragadható meg. E gazdasági expanzióban az üzleti és a politikai komponensek közötti átfedés miatt stratégiai szándékok is felsejlenek. A magyar külpolitika léptéke értelemszerűen más. Az orosz kapcsolat külső argu- mentálásában fontos elem a „bevonási politika" - lehetőségeinkhez és adottságainkhoz mért - elősegítése, azaz annak elismerése, hogy Oroszország megkerülhetetlen partnerünk, s e ténnyel mind a NATO-nak, mind az EU-nak széles körben számolnia kell. A kétoldalú kapcsolatok bővítéséhez fűződő konkrét magyar érdekeltségek ugyanakkor zömmel gazdasági jellegűek, s az orosz piacon való jelenlétünk erősítésével és hazánk energiaellátásával állnak összefüggésben. Mivel a Magyarországgal kapcsolatos orosz, illetve az Oroszországgal kapcsolatos magyar törekvések metszéspontjában a gazdasági és az energetikai szférák állnak, érdemes e két mozzanatra külön is kitérni. Magyar részről a keleti piac ígéretes lehetőségei hangsúlyosan szerepelnek az Oroszország irányában folytatott intenzív kapcsolatépítés - benne a magas szintű politikai kontaktusok - motivációi között. Megkérdőjelezhetetlen tény, hogy az utóbbi években a magyar-orosz gazdasági kapcsolatok dinamikája felgyorsult; 2008-ban tizennégymil- liárd dollárt elérő forgalommal Oroszország - a kimagaslóan listavezető Németország után - második legjelentősebb kereskedelmi partnerünkké vált, a befektetések mindkét oldalon másfél milliárd dollárt tettek ki. A fentieket értelemszerűen árnyalja, hogy az orosz relációban termelődik ki - a kínai után - a második legnagyobb kereskedelmi deficitünk, bár annak volumene - Kínával ellentétben - csökkenő tendenciát mutat. A zömében (92 százalékban) energiahordozókból álló import ellentételezésében 2007-ben 1:2,2, míg tavaly 1:2,7 fedezeti arányt sikerült elérni, ami - a nemzetközi szénhidrogénárak változását is figyelembe véve - jelzi az exportdinamika potenciális határait is. 2008-ban a magyar kivitel négy százaléka (négymilliárd dollár) ment Oroszországba, ami mutatja, hogy a magyar gazdaságnak és egy széles vállalati körnek szüksége van a keleti piacra. Hazánk számára Oroszország a külpiaci diverzifikáció fontos terepe. Az orosz piac nyújtotta lehetőségeket ugyanakkor reálisan kell értékelnünk. Oroszország éves összbehozatala - 2008-ban háromszázkétmilliárd dollár - csupán egyharmaddal haladja meg Lengyelországét, s hatvan százaléka az olaszországinak. Az Oroszországba irányuló magyar kivitel nagyságrendje - kétségtelen dinamikája ellenére - a szlovákiai és a romániai exportunk kategóriájában mozog - azzal a különbséggel, hogy e két utóbbi relációban tetemes magyar kereskedelmi többlet halmozódik fel. A további piacbővülésnek a nemzetközi gazdasági-pénzügyi válság Oroszországot sem kímélő hatása is gátat szab - ezt már érzi a magyar vállalati szektor. A két ország közötti kapcsolatok általános hangulata, a politikai viszony minősége befolyással van a gazdasági együttműködés menetére, ami az esetek többségében mentes ugyan a közvetlen politikai előfeltételektől, ám az orosz üzleti szereplők folyamatosan érzékelik a politikai szféra áttételes jelzéseit, nem is beszélve a régiók irányában folytatott magyar piacbővítési törekvések fogadtatásának mikéntjéről. A magyar gazdaságnak Oroszország nagyon fontos piaca, de orosz piaci függőségünk exportoldalon nem stratégiai mélységű, 2009. nyár 9
